Fordítvaeredeti

Hiába lopta be magát szinte azonnal a gyermek- és felnőtt­­szívekbe, a Micimackó súlyos terhet is rakott az alkotója és ihletője vállára. Alan Alexander Milne ugyan milliomos lett a könyv sikere nyomán (már a megjelenés évében, 1926-ban 150 ezer példány kelt el csak az Egyesült Államokban), de a korábban népszerű színpadi művekkel jelentkező szerző úgy érezte, csapdába került: elkönyvelték meseírónak, és már senki sem volt kíváncsi a „komoly” műveire. „Nem a tehetsége hagyta cserben, hanem a közönsége” – fogalmazta meg később a fia, Christopher Robin Milne, akit Magyarországon csak Róbert Gidaként ismerhetnek az olvasók.

Az ő életét is megnyomorította a Micimackó, hétéves sem volt még, amikor a rajongók leveleire kellett válaszolnia, utóbb állandóan fotózásokra, hangfelvételekre és előadásokra járt az apjával, aki csak 1929-ben kapott észbe, és próbált véget vetni a celeblétnek. Későn: amikor Christopher Robin bentlakásos iskolába ment, kollégiumi társai kegyetlenül cukkolták „róbertgidaságával”, felnőttként emiatt eleinte munkát is nehezen talált. Úgy érezte, az apja az ő gyermekvállára állva lett az, aki, „és nekem nem hagyott mást, csak az üres dicsőséget, hogy az ő fia vagyok”. Időközben az édesanyjával is megromlott a kapcsolata. A mesebeli Róbert Gida az életben végül könyvkereskedőként boldogult, és írt néhány önéletrajzi és esszékötetet.