Aholnaphatárai
A fellendülés jeleit mutató, de ingatag és sebezhető Irakot hagy hátra az USA. A biztonsági vákuumot Irán és az általa támogatott iraki fegyveres alakulatok tölthetik be, ami kockázatot jelenthet a térségben.
Oly hosszú volt a 23 év
Másodiknekifutásra
¬ 2003. március 20.: Az USA lerohanta Irakot, azzal az ürüggyel, hogy az arab ország tömegpusztító fegyvereket fejlesztett.
¬ Április 9.: Az inváziós csapatok betörtek Bagdadba, Szaddám Huszein közel 24 éves, szunnita kisebbség vezette rémuralma véget ért. Bukásának jelképeként az al-Firdosz téren álló hatalmas szobrát ledöntötték.
¬ Május 1.: George W. Bush amerikai elnök a USS Abraham Lincoln anyahajón elmondott híres „Küldetés teljesítve” (Mission Accomplished) beszédében bejelentette a nagyobb hadműveletek végét.
¬ Augusztus 19.: Az ENSZ bagdadi képviselete előtt elkövetett öngyilkos merényletben meghalt a világszervezet különmegbízottja és stábjának 22 tagja. Megkezdődött a Paul Bremer amerikai helytartó által szétkergetett hadseregből és biztonsági erőkből verbuválódott szunnita fegyveres ellenállás.
¬ December 13.: A szülővárosa, Tikrit melletti föld alatti rejtekhelyén elfogták Huszeint.
¬ 2004. január 24.: A Bush-kormányzat elismerte, hogy a vegyi, biológiai és nukleáris fegyverarzenálról szóló információk hamisnak bizonyultak.
¬ Március 31.: Az iraki al-Káida terrorszervezet számos merényletet hajtott végre több száz halálos áldozatot követelve, és a szunnita lázongás élére állt.
¬ Április 28.: Nyilvánossá váltak a bizonyítékok, hogy az amerikaiak vezette Abu Graib börtönben kínozták a foglyokat. Bosszúból az al-Káida lefejezett egy elrabolt amerikai üzletembert, a videót kitették egy dzsihádista weblapra.
¬ Április–augusztus: Az amerikai erők összecsaptak a Moktada al-Szadr síita prédikátor vezette erőkkel, a vallási vezető a külföldi katonák távozását követelte.
¬ 2005. január 30.: A szunniták által jórészt bojkottált első szabad választáson a síita többség és a kurd kisebbség elsöprő többséget szerzett a parlamentben.
¬ December: A belső harcok a síiták és a szunniták közti polgárháborúba torkolltak.
¬ 2006. június 8.: Amerikai célzott csapásban megölték Abu Muszab al-Zarkavit, az iraki al-Káida alapítóját, akinek öngyilkos merényletekkel, emberrablásokkal és lefejezésekkel teli erőszakos fellépését Irakban is széles körben elítélték.
¬ December 30.: Felakasztották a korábban bíróság által halálra ítélt Huszeint, amit a síiták ünnepeltek, a szunniták bosszút esküdtek.
¬ 2007. január: A fokozódó felekezeti viszállyal szembesülve Bush 30 ezres katonai erősítést rendelt el, az amerikai erők száma elérte a 170 ezret.
¬ 2008. december: A szunnita törzseket megnyerve és az al-Káida ellen fordítva a koalíciós erőknek sikerült visszaszorítaniuk a kormányellenes szunnita és síita ellenállást. Bush és Núri al-Maliki iraki kormányfő stratégiai keretmegállapodást hozott létre, amelyben rögzítették a külföldi katonák kivonulását.
¬ 2011. december 18.: A választási kampányában az amerikai katonák kivonását ígérő Barack Obama elnöksége alatt az USA utolsó egységei is elhagyták Irakot.
¬ 2013: Az al-Káida maradványaiból létrejött Iszlám Állam (IS) új lázadást szervezett.
¬ 2014. június 10.: A IS elfoglalta az északi Moszult, ahol a szervezet vezetője, Abubakr al-Bagdadi kikiáltotta a kalifátust. A maffiajellegű, iszlamista entitás Irak és Szíria egy-egy harmadára terjedt ki.
¬ Szeptember 10.: Washingtonban tucatnyi ország részvételével bejelentették a globális terrorellenes koalíció létrehozását, miután Obama légicsapásokat rendelt el az IS ellen.
¬ 2017. július: Miután az amerikaiak légi és különleges műveleti segítségével, illetve az Irán által támogatott síita milíciák részvételével visszaszorították az IS-t, az iraki erők felszabadították Moszult, majd Hajder al-Abadi iraki kormányfő bejelentette az IS területi vereségét.
¬ 2020. január 3.: Egy amerikai kommandó Bagdadban likvidálta Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda külföldi tevékenységéért felelős al-Kudsz Erők parancsnokát.
¬ 2021. december 9.: A koalíciós erők hivatalosan véget vetettek a harci műveleteknek, nagyjából 2500 amerikai katona maradt az iraki erők kiképzésére és egyéb feladatokra.
¬ 2024. szeptember 27.: Washington és Bagdad véglegesítette az amerikai erők kivonulásának menetrendjét.
¬ 2026. július 14.: Ali al-Zaidi iraki kormányfő Washingtonba látogatott, és Donald Trump amerikai elnök bejelentette, Irakban nincs szükség amerikai katonai jelenlétre.
¬ Szeptember 30.: Az utolsó amerikai egységek is elhagyták Irakot.