¬ Ismerjük jogászként, közgazdászként, bankárként, elemzőként, most az Óbudai Társaskör galériájában képzőművészként mutatkozott be. Új keletű hobbi?

Nyolcéves koromban meg voltam győződve arról, hogy festőművész leszek. 14 évesen, ’56 szeptemberében el is kezdtem a tanulmányaimat a Képzőművészeti Gimnáziumban, aztán jött a forradalom. 1957 márciusában érkeztünk meg anyámmal Amerikába, miután három hónapot töltöttem Ausztriában, ahol Kokoschka tanítványa lehettem. Az évek során egyre világosabbá vált számomra, hogy a kivándorlással járó változás komoly törést okozott bennem. Úgy éreztem, a tehetségem elszállt. Az ösztöndíjak, az egyetem után gondoltam, jó, hát akkor csinálok magamnak olyan karriert, amely jövedelmező is, kielégítő is. Felelősséget éreztem anyám iránt, kötelességemnek tartottam biztosítani az életkörülményeit.