Ellenzéki front
Nem köt kompromisszumot, végigviszi az alkotmánybíróság szabályoknak megfelelő átalakítását, és az egész konfliktust megoldaná, ha az államfő kinevezné a törvényesen megválasztott tagokat – összegezte szombati tévébeszédében és hétfői közösségi médiás bejegyzésében Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A konfliktus akkor robbant ki, amikor a varsói kormány utasítására pénteken rohamrendőrök érkeztek az alkotmánybíróság épületéhez, hogy biztosítsák a parlament alsóháza, a szejm által megszavazott tagok belépését. Egyikük, Anna Korwin-Piotrowska, arra hivatkozva, hogy neki van a leghosszabb bírói múltja, felfüggesztette a testület elnökét, Bogdan Swieczkowskit, illetve annak helyettesét, Bartlomiej Sochanskit, majd magát tette meg ideglenes vezetőnek. Tüntetők érkeztek a helyszínre, s megjelent a jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jaroslaw Kaczynski és volt pártbeli ellenlábasa, Mateusz Morawiecki exkormányfő, valamint a két szélsőjobboldali párt, a Konföderáció és a Lengyel Korona Konföderációja vezetője, Slawomir Mentzen és Grzegorz Braun. Szombat hajnalra megérkezett Karol Nawrocki államfő is, aki a Szenegálba tartó kormánygépet fordította vissza Spanyolország fölött, amikor hírét vette a konfliktusnak.
Az alkotmánybíróság körüli politikai vita gyökere, hogy a Brüsszelbe távozott Tusk helyére a jobbközép Polgári Platform (PO) és egyben a kormány élére került Ewa Kopacz kabinetje 2015-ben, a biztos választási vereség tudatában nem három, hanem öt tagot nevezett ki a testületbe, ebből kettőt olyan helyre, amely még nem üresedett meg. A nyilvánvaló törvénytelenségre reagálva a PiS színeiben államfővé választott Andrzej Duda nemcsak a két, hanem mind az öt bíró hivatalba lépését megakadályozta. A 2015-ben győztes PiS nyolc év alatt a saját embereivel töltötte fel az alkotmánybíróságot. A 2023-as parlamenti választást a PiS nyerte, de elvesztette a többségét. Így a Tusk vezette PO alakított koalíciós kormányt, amely nem ismerte el az alkotmánybíróság legitimitását, de ez sokáig kimerült abban, hogy annak kifogásolt döntéseit nem jelentette meg a hivatalos közlönyben. Az Európai Bíróság tavaly decemberben úgy határozott, hogy a lengyel alkotmánybíróság nem felel meg a függetlenség és a pártatlanság feltételeinek. A Tusk-kormány parlamenti többsége az idén márciustól a megüresedett, de fel nem töltött helyekre nyolc alkotmánybírót nevezett ki, akiknek a törvények szerint az államfő előtt kell letenniük az esküjüket, hogy hivatalba léphessenek. A PiS támogatásával tavaly elnökválasztást nyert Nawrocki ezt ötük esetében megtagadta, amire a kormány szerint nem volt joga, míg az ellenzék a pénteken történteket puccskísérletnek nevezte, és célként tűzte ki a koalíció eltávolítását a hatalomból a jövő ősszel esedékes választáson. Az alkotmánybíróság zökkenőmentes működése továbbra sem garantált, mert a 15 fős testületben hét PiS-kinevezett van, és a határozatképességhez teljes létszám esetén tíz szavazat kell.
