A magyar színházi kultúrának az utóbbi években többnyire a független társulatok hoztak nemzetközi elismerést. A Krétakör például, miután a legtöbb hazai alternatív színházi díjat besöpörte, tavaly kilenc országban 38 előadást tartott, és megkapta a nagy hagyományú BITEF-en (Belgrádi Nemzetközi Színházi Fesztivál) a zsűri különdíját. Mindezt úgy, hogy - a többi függetlenhez hasonlóan - legalapvetőbb gondja éppen az, hogyan jusson el a közönséghez.
A "kőszínházak" szinte mindegyike üzemeltet fiókhelyeket, a Katona József Színház tavaly novemberben a Kamra mellé megnyitotta negyvenfős Sufniját, és működik olyan intézmény is, a Budapesti Kamaraszínház, amely nem más, mint három kisebb játszóhely összessége (Tivoli, Shure és Ericsson Stúdió). E sokszínűség ellenére - jól működő befogadó színházi, illetve inkubátorház-rendszer hiányában - a mai színházi struktúrából kilógó társulatok nehezen jutnak színpadhoz, próbateremhez. E kettő sem jelentene számukra azonos értékű megoldást. A befogadó színház időlegesen felléptet egy-egy társulatot - vagy annak valamely produkcióját -, de folyamatos műhelymunkára nem ad módot. Erre az inkubátorház volna alkalmas, amelyben egy rezidens ("bentlakó") társulat nemcsak fellép, hanem huzamosabb ideig dolgozni is tud. Egy ilyen "neveldén" több társulat is osztozhat, egy-egy produkció kifutása után másik költözhet a helyére. Budapest ilyen helyeknek híján van, a még oly sikeres alternatív, kísérletező vagy éppen a hivatalos struktúrába betörni nem óhajtó társulatok ezért nem tudnak nagy szériákat játszani, pénzük java része próbaterembérlésre megy el.
A Schilling Árpád vezette Krétakör kilenc év alatt végigjárta Budapest számos intézményét (Millenáris, Thália, Fővárosi Nagycirkusz, Fészek Klub), sokszor az adott körülményekhez alakítva előadásait. "Igaz, a budapesti önkormányzat felajánlotta a 2000 óta kihasználatlan óbudai Flórián mozit, csakhogy ma nem az a feladat, hogy a Krétakör gondjait egy félmegoldással kipipálják, hanem az egész színházi struktúrán kellene finomítani - mondta a HVG-nek Gáspár Máté, a Krétakör produkciós vezetője. - A repertoár-rendszerű, zárt, kőszínházi szisztéma helyett vagy mellett ki kellene alakítani, francia vagy holland mintára, a befogadóhelyek hálózatát. A Thália Régi Stúdióban töltött bő egy év alatt négy új produkciót hoztunk létre, amelyeket azóta is turnéztatunk az országban és Európában." A Krétakör a Flóriánt nem fogadta el, mert nincs pénze az átalakításra és a fenntartásra; azt javasolta, hogy a mozit a főváros az ötvennél is több társulatot tömörítő Alternatív és Független Színházak Szövetségének (AFSZ) bázisaként működtesse, és állja az átalakítás és fenntartás költségeit is.
A befogadó színházak hiánya nem titok a főváros kulturális vezetői előtt, ám Schiffer János főpolgármester-helyettes szerint nem volna célszerű belenyúlni a mai szervezeti keretekbe. "A Krétakör is társulati színház, és nem hiszem, hogy a jelenlegi szisztémát meg kellene változtatni, magas színvonalú munkát ugyanis csak társulatban lehet végezni - érvelt Schiffer a HVG-nek. - Sajnálnám, ha a Krétakör nem vállalná a megméretést, hogy önállóan működtesse a helyet." Hudi László AFSZ-elnök és Gáspár Máté "bázisteremtő" javaslatát pedig elhárította: "A főváros nincs abban a helyzetben, hogy új színházat hozzon létre, de maga a hely és a fővárosi színházi alap produkciós támogatásai továbbra is hozzáférhetők lesznek." Az újító színházi törekvéseket felmutató független társulatoknak szerinte megoldást jelenthet majd a IX. kerületben egyelőre csak tervezet formájában létező Közraktár-projekt, a Duna-part raktáraiba álmodott kulturális-szórakoztató negyed, amely a Nemzeti Színház környékét kötné össze a Belvárossal, illetve az Erzsébet téri Gödör (HVG, 2002. december 17.), amely kortárs és alternatív előadásokat is befogad majd. Ez utóbbi közelebb van a megvalósuláshoz, bár döntés még nincs: a beruházást a főváros fejezné be, a tér rendezésére fordított 2,7 milliárdos hitelt pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) vállalná át.
Ma csupán a Szkéné, a Trafó és a MU fogadja rendszeresen a hely nélküli alternatívokat. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és annak Diákközpontja az évi 160 előadást teljesítő Szkénét tartja fenn, mégpedig a szokásos köröket minden évben lefutva: működési támogatásra az NKÖM-nél, produkciós támogatásra a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál és a fővárosnál pályáznak, nagyjából 30 millió forintot kalapozva össze évente. Az egyik legígéretesebb független csapatnak, a Nemzeti Színházban is vendégszereplő, az undergroundból a kőszínházak felé törő Pintér Béla Társulatnak szintén otthont adó Szkéné igazgatója, Regős János szerint "jó lenne, ha a főváros elismerné e helyek fontosságát, és módosítana jelenlegi, merev intézmény-finanszírozási rendszerén. Erre most nem sok reményt látok." A realitásérzékről tanúskodó nyilatkozat azt sugallja, a szűkös források újraosztásának szándékát a nagy társulatok, az állandó létesítmények sem hagynák szó nélkül.
A Trafó Kortárs Művészetek Háza színházi, zenei és képzőművészeti eseményeket egyaránt vendégül lát. Klasszikus befogadóhelyként is működik, ahol rangos hazai és nemzetközi kortárs színházi és táncműhelyek fordultak már meg, így például "hazai" vendégszereplései során rendszeresen itt lép fel a Franciaországban élő Frenák Pál társulata (Compagnie Pál Frenák) vagy Josef Nadj színháza (Jel Színház). Ha az öt éve tervezett, de máig fel nem húzott épületrésszel - benne próbateremmel és kamaraszínházzal - megtoldanák a Trafót, vállalná az inkubátorszerepet, s akár producerként is részt venne előadások létrehozásában. Megtehetné, a Trafó gazdasági modellje ugyanis hasonlít egyes fővárosi kőszínházakéhoz: 100 százalékosan fővárosi tulajdonú közhasznú társaság, 240 millió forintos költségvetéssel. A Trafó az egyetlen az alternatív színtéren, amelynek vezetői a HVG kérdésére megerősítették: be tudnak vonni szponzorokat, ha nem is nagy összegekkel.
Az inkubátorházi szerephez legközelebb álló, az alternatívokat, mozgásszínházakat is befogadó MU különleges átalakulással jött létre 1991-ben: egy művelődési ház - a XI. kerületi Lágymányosi Közösségi Ház (LKH) - profilt és gazdasági modellt váltott. Az LKH-MU együttélést azonban 1999-ben a kerület akkori vezetése - az alternatív kultúrának szintén terepet adó, Fehérvári úti VSZM (Villamos-szigetelő és Műanyaggyár) Közösségi Házzal együtt - megszüntette. A végveszélybe került MU-t akkor a színház körül tömörült alkotók kiállása mentette meg, valamint egy sajátos konstrukció. A MU évi 10,5 millió forintért bérli az önkormányzattól az épületet; erre az NKÖM alternatív, illetve mozgásszínházi alapjainál pályázik, így tulajdonképpen a közpénz egy nonprofit szervezeten keresztül az önkormányzathoz folyik vissza. Közben a MU-nak az önkormányzattal 3,5 millió forintos közművelődési szerződése is van, ennek keretében épp a megszüntetett művelődési ház feladatainak egy részét vállalja magára, a táncoktatástól a klubestekig. Leszták Tibor, a MU művészeti vezetője ezzel együtt úgy véli: az LKH-MU együttélés példájára a ma sokszor funkciózavarral küszködő művelődési házakból létrejöhetnének új színházi játszóhelyek, így országosan is könnyebb volna "forgalmazni" az alternatív és független társulatok előadásait.
Csakhogy a "művház-színház" átalakulásban sem hisz mindenki. A magát "értelmi sérült fiatalokból álló társulatként" meghatározó Baltazár Színház fontos szociális funkciót is ellát, lehetővé teszi, hogy "a sérült ember tehetségéből éljen meg". A már külföldön is jegyzett műhelyét hat éve a Ferencvárosi Művelődési Központban működteti. "Évek munkájával elértük, hogy közönséget hoztunk ide, de nekünk igazából önálló épületre volna szükségünk. Egyszerűen kinőttük ezt a házat. Mi egész nap működünk, tanodánk van, ahol több művészeti ágban kapnak képzést a színészeink" - mondja Elek Dóra, a színház vezetője. A Baltazár Színház és az egészségügyi minisztérium tárgyalnak is egy XIV. kerületi, Hermina úti, korábban mozgássérültek által használt, ma üres épületről, de egyelőre nem jutottak túl a terveken.
Ha új helyek nem teremtődnek is egyhamar, működésre - így terembérlésre is - 2004-ben valamelyest több jut a függetleneknek, mint tavaly. Az NKÖM a tavalyi 290 millió forintról 540 millióra növeli az alternatív társulatok, produkciók támogatását, ezen belül az idén először a "kiemelt" műhelyeket a többiektől elkülönítve szponzorálja. Mint Magi István főosztályvezető-helyettes a HVG-nek elmondta: a pénz még mindig kevés - nagyjából egy nagyobb kőszínház éves költségvetési támogatásának felel meg -, de legalább a szemléleti váltást szeretnék jelezni.
NAGY GERGELY