Szépségtapasz
Egy jó minőségű arckrémre az infláció ellenére sem sajnálják a pénzt a magyarok, a magyarországi drogériák tavaly is a piaci átlag felett tudtak növekedni.
Egy jó minőségű arckrémre az infláció ellenére sem sajnálják a pénzt a magyarok, a magyarországi drogériák tavaly is a piaci átlag felett tudtak növekedni.
Március végétől minden webshop köteles a Magyar Postát is felajánlani az áruja kiszállítására. A versenypiacot torzító paragrafus nem egyértelmű, a kormány hallgat.
Az érintetteknek kevés idejük volt, hogy leadják az első karbonvámbevallásukat. Az indulás másutt is kaotikusra sikerült.
Az időjárás egyelőre kegyesen bánik a magyar gazdákkal. Kérdés, hogy mit kezdenek a terménnyel, amikor tele vannak a raktárak tavalyi, olcsón is alig eladható gabonával.
A Dunaferr ügyesen kihasználhatja azt a lehetőséget, hogy az európai termelővállalatoknak szén-dioxid-kvótákat kell vásárolniuk, ha a tevékenységük üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. A cégek versenyképességének fenntartásáért az EU ingyenes egységeket bocsát a rendelkezésükre, ezekkel kereskedhetnek is. A szén-dioxid-egységek tőzsdei árfolyama a tavaly nyári, tonnánként 90 eurós csúcs után ereszkedni kezdett, de jelenleg is 65 euró körül jár. A dunaújvárosi cég üzemei (a kokszoló, a nagyolvasztó, a zsugorítómű és a hengermű) 2024-ben összesen közel kétmillió tonna térítésmentes szén-dioxid-kvótát kapnak az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből. Ha a termelést a minimumon tartják, akkor ennek csak egy kis részét kell a gyár életben tartására fordítani, hiszen úgy a szennyezőanyag-kibocsátás is csekélyebb. Ha a társaság semmit sem változtat a jelenlegi helyzeten, csak értékesíti az ingyenes kvótáit a piacon, az idén közel ötvenmilliárd forintos bevételre tehet szert. Ebből ugyan, egy tavalyi kormányrendelet alapján, ki kell fizetnie 15 százalék tranzakciós díjat (bő hétmilliárd forintot), de a megmaradó 42 milliárd, amit az agonizálásért tesz el, még így is meglehetősen jó üzletnek tűnik.
Az autonóm vezetési rendszerek első szintjébe (L1) tartozik a tempomat, a sávelhagyást megakadályozó vagy a követési távolságot tartó rendszerek, míg a második szint (L2) az úgynevezett ADAS: ez már képes segíteni a kormányzásban, a gyorsításban és a fékezésben, rengeteg szenzora révén pedig hozzájárulhat a balesetek elkerüléséhez. Létezik az úgynevezett L2+ szint, amikor a sofőrnek ugyan még néznie kell az utat, de ideális körülmények között leveheti a kezét a kormányról, és a pedálokat sem ő kezeli. Az L3 szinten a sofőr akár videót is nézhet, hiszen nem kell folyamatosan figyelnie az utat, a jármű képes önállóan haladni a forgalomban. Nem tud azonban minden feladatot megoldani, így „rázósabb” helyzetekben, például amikor az útviszonyok eltérnek a navigációs rendszerbe tápláltaktól, a rendszer visszaadja a kormányzást a sofőrnek, vagy megáll a leállósávban. A negyedik szinten (L4) üzemelnek a jelenlegi robottaxik. Ezek az időjárási és a forgalmi viszonyoktól függetlenül képesek eljuttatni az utast a célállomásra, aki bármivel foglalkozhat közben, akár alhat is; a jármű pedig, ha úgy adódik, utas vagy sofőr nélkül is közlekedhet. Az ilyen rendszereket azonban nem lehet akárhol használni: működési területük bizonyos városrészekre korlátozott, azok határait nem léphetik át – ezt hívják geokerítésnek (geofencing). Ma az önvezető technológia még nagyon messze van attól, hogy például egy szűk, zegzugos hegyvidéki olasz kisvárosban is magabiztosan közlekedjen. Ez lenne az ötödik szint (L5): az olyan jármű, ami bárhol, minden körülmények között biztonságosan működik, a sofőr szerepe pedig megszűnik: ezekben az autókban már nem lesz sem kormány, sem pedálok.
Olykor a horgászokra is rájár a rúd, legalábbis ha valamiért nemkívánatossá válik a jelenlétük az adott terület állami fenntartója számára. 43 éves történet érhet így véget Dégen, ahol a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) mint üzemeltető 2022 decemberében nem hosszabbította meg a felújított Festetics-kastély 300 hektáros angolkertjéhez tartozó horgásztó működési engedélyét, így ott 2023-tól egyáltalán nem lehet halat fogni – mondja lehangoltan Magócs Gábor, a Dég Park-tó Horgász Egyesület elnöke. Az engedély megszüntetését az azt megelőzően vezetőváltáson átesett NÖF „koncepcionális és funkcionális újragondolással” indokolja. Meglehet azonban, hogy a horgászok kitiltása már azt az idei jogszabályváltozást előzte meg, amely felhatalmazza Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy ingyenesen magánkézbe vagy tartós vagyonkezelésbe adjon kastélyokat. Bármi is legyen a háttérben, Magócs szerint eddig is megfértek egymás mellett a különböző típusú kikapcsolódásra vágyó emberek. Az elnök szerint érthetetlen, hogy a tó új, turizmusra épülő koncepciójába miért nem fért bele a horgászat úgy, ahogyan a Tisza-tavi Ökocentrumban megoldották. A tó a helyieknek – akik a környéken másutt nem is tudnak horgászni – többet jelent egy szimpla vízfelületnél. Az engedély visszavonása körülményei – az elmúlt években Magyarországon nem szokatlan módon – a fő érintettek, azaz a helyiek véleményének mellőzésével történt, hiába tettek ők az elmúlt évtizedekben sokat a tó minőségének javításáért a saját pénzükből. Pedig kompromisszumra is hajlandók lettek volna, például arra, hogy a tórendszernek csak egy kisebb, félreeső részén horgásszanak, vagy akár csak a látogatási időn kívül. Az üzemeltető azonban semmilyen egyezkedésre nem hajlandó, s nem is köteles erre, ráadásul még a tóban „ragadt” halak után sem kártalanítja a száztagú egyesületet az állam.
Miközben a politikusok lelkesen méltatják a keleti nyitást, a statisztika a veszélyeit is kimutatja. Az utóbbi években példátlan módon meglódult a Kínából, Dél-Koreából importált termékek értéke, amivel az oda irányuló magyar kivitel nem volt képes lépést tartani. A magyar gazdaság kiemelkedő növekedését hozó 2018-as esztendőben a kínai–magyar külkereskedelem 3,4 milliárd eurós deficittel zárt, tavaly pedig már 8 milliárdos volt a mínusz. A Dél-Koreával folytatott áruforgalom 2018-as, 1,4 milliárdos deficitje pedig 5,2 milliárd euróra, sőt az idén már az első kilenc hónapban 5,5 milliárd euróra duzzadt. Mindez a kínai és dél-koreai cégek magyarországi beruházásaival függ össze, amelyek az export későbbi felfutásával kecsegtetnek, már amennyiben a reményeket sikerül készpénzre beváltani.
Százmilliárd eurónyi egészségügyi és környezeti kárt, valamint több százezer ember halálát okozhatja 2050-ig, ha megszavazzák az Euro 7-es motorszabvány felvizezett szabályozását – derül ki a VoxEuropnak a kontinens vezető lapjaiban megjelenő cikkéből.
Egy stadionkoncert megszervezése nem kis feladat. A szervezőiroda először ajánlatot tesz a turnéra induló zenekar ügynökségének, amiben benne van a lehetséges helyszín, a szabad időpontok és a gázsi is. Ha ez összevág a fellépő elképzeléseivel, és ő visszaigazolja a koncertet, akkor leszerződnek a helyszínnel, kialakítják a jegyárakat és a költségvetést. Ezek után indulhat a marketing és a jegyértékesítés, utóbbit általában hosszú távú szerződés alapján a promoter által ajánlott jegyiroda végzi, meghatározott díj ellenében. A koncert előtti utolsó lépésként a technikai feltételekről kell gondoskodni, köztük a szállásról, a belföldi szállításról, a biztonsági szolgálatról, a cateringről, valamint a színpadtechnikáról.
Az újrahasznosítás növelése a kimondott cél a 2024 első napjától induló kötelező visszaváltási rendszerrel, de ennek ellenkezőjével is kaszálna a hulladékkoncessziót 35 évre megszerző Mol.
Sokak meglepetésére 2018-ban a General Electric (GE) korábbi magyarországi elnöke, Jörg Bauer szerezte meg a cég fényforrás- és autólámpa-üzletágát. A HVG információi szerint az akkoriban komoly pénzügyi gondokkal küszködő amerikai nagyvállalat jelképes összegért vált meg az egységtől, miután döntésre kényszerült: sokat vagy még többet bukik. Az izzógyár teljes leépítése a több mint négyezer munkavállaló végkielégítésének azonnali kifizetésével csaknem húszmilliárd forintba került volna. A termelés beszüntetésével a vevőkkel és beszállítókkal szembeni kötelezettségek teljesítése is meghiúsult volna, elhúzódó jogvitákat, kártérítési és kötbérfizetési kötelezettséget okozva. Bár az átadáskor az új vezetés megújulásról beszélt, szakértői vélemények szerint a Tungsram-csoport által előállított termékek elveszítették a versenyképességüket, ezért sem érdeklődtek a társaság iránt a GE versenytársai. Az átadással viszont a GE-nek sikerült megszabadulnia az összeomlás szélén billegő részlegtől, Jörg Bauer pedig kreatív üzleti cselekkel, az innovációt sulykoló kommunikációval még majdnem fél évtizedig késleltetni tudta az elkerülhetetlent.
Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi háború kellős közepébe csöppent Magyarország azzal, hogy a kínaiak befürödtek a biztosítóberendezések telepítésével a Budapest–Belgrád vasútvonal építésén. Az általuk ismert szerkezet ugyanis nem felel meg az uniós szabványoknak. Az európai változat például leállítja a szerelvényt, ha a mozdonyvezető figyelmen kívül hagyta a tilos jelzést. Habár adódna a lehetőség, hogy vonjanak be nyugati cégeket a hiányzó tudás pótlására, az európai vállalatok – például a Siemens vagy az Alstom – nem rohannak a kínai konkurencia kisegítésére, ha már egyszer nem ők nyerték el a több százmilliárd forintos üzletet. Igaz, a hozzáértők azt is megjegyzik, hogy ha Kína komolyan veszi a kérdést, akkor meg fogja oldani, akár több száz mérnök bevonásával. Ebben nemcsak a kínaiak nyomulása van benne, hanem az európai ipar hegemóniára törekvése is, és a patthelyzet jelenleg éppen Magyarországon alakult ki, ezért függesztették fel a vasútépítést.
Újabb egy százalékponttal csökkentette kedden az irányadó kamatot az MNB monetáris tanácsa, így csaknem egy év elteltével azonos szintre került az alapkamattal. Az utóbbit a 2021 júniusában megkezdett, lassú és bizonytalan kamatemelések után tavaly szeptemberben 11,7-ről 13 százalékra emelte, majd októberben a forint árfolyamára nehezedő nyomás elkerülése végett – az alapkamatot változatlanul hagyva – bevezette az egynapos betéti tendert, 18 százalékos kamatozással. Gyakorlatilag ez vált az irányadó kamattá. A nagy emelés hatására a forint árfolyama fokozatosan stabilizálódott. A két kamatszint közelítését a monetáris tanács április végén kezdte meg. Szeptemberben a fogyasztói árak a kormányzat előzetes becslése szerint 12,5 százalékkal haladják meg az előző évit – a hivatalos adatot a KSH október 10-én közli –, e szerint az egységesen 13 százalékos jegybanki kamattal pozitív reálkamat alakult ki.
Ukránból hamarosan török kézbe kerülhet a tartósan veszteséges Duna Medical Center magánkórház – értesült a HVG. Az új gazda elősorban a nyugat-európai betegektől várja a nyereséget.
Észbe kapott az energiaügyi tárca, mégsem szünteti meg a meglévő háztartási napelemes rendszerek évesszaldó-elszámolását, hiába lengette azt be Lantos Csaba miniszter.
Sikerült pánikot keltenie az energiaminiszternek a napelemes háztartásokat érintő bejelentésével, pedig a havi elszámolás nem a világ vége. A több mint 215 ezer érintett panasza meghallgatásra találhat, a Fidesz frakciója már megszólalt az érdekükben.
Beszerzési ár alatti értékesítéssel, kötelező akcióztatással, versenyhivatali árfigyelővel fogja vissza a kormány az élelmiszerárakat. Az év végére 7 százalékra mérséklődő inflációt ígért, amit, ha piaci alapon nem megy, mindenképpen kikényszerít.
Új szereplők megjelenésére a magyar szerencsejáték-piacon – elvben – egyedül az online sportfogadás területén lenne lehetőség, miután két jelentős nemzetközi szolgáltató, az Unibet és a Sporting Odds kijárt az EU-nál egy állásfoglalást arról, hogy az állami monopólium sérti a határon átnyúló szolgáltatás szabadságát. A távszerencsejáték kényszerű liberalizálása ellenére a magyar felügyelet még mindig nem fogadja el automatikusan az EGT-tagállamokban kiadott szerencsejáték-szervezési engedélyeket. Kizárólag azokat a honlapokat ismeri el legálisnak, amelyek üzemeltetői magyarországi engedéllyel is rendelkeznek. A hatóság nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy hány külföldi szerencsejáték-szervező cég folyamodott eddig licencért, s közülük mennyit utasítottak el. A hazai szereplők között pedig esély sincs a színesedésre, a szabályozás szerint ugyanis csak olyan cég kaphat távszerencsejáték-szervezési engedélyt, amelynek legalább ötéves tapasztalata van hasonló területen valamely EGT-tagállamban. Nagy tolongás ugyanakkor nem is lenne az engedélyért, mert annak megszerzéséhez legalább egymilliárd forintos alaptőkéjű magyarországi fióktelepet kell nyitni, 600 milliós távszerencsejáték-szervezési díjat fizetni, és ezeken felül legalább 250 millió forint biztosítékot is le kell tenni. Kizáró ok, ha a szerencsejáték-szervező cég vagy annak tulajdonosai és vezetői az engedély kiállítását megelőző öt évben valamelyik EGT-tagállamban büntetést kaptak tiltott szerencsejáték-szervezésért. A magyar piacon engedély nélkül szolgáltató külföldi cégek – már ha lebuknak – aligha lehetnének büntetlen előéletűek.
Öt év alatt négyszer került recesszióba az európai acélipar, a kilátások pedig legkorábban 2024-ben javulhatnak ismét – értékelt májusban az európai acélgyártókat tömörítő Eurofer. Az acélfelhasználás 2022 utolsó negyedévében 29,6 millió tonnára, a megelőző év azonos időszakához képest közel ötödével csökkent. Éves szinten pedig 7,2 százalékkal kevesebb acélt használtak fel az uniós szereplők, mint 2021-ben – ennél rosszabb éve utoljára 2020-ban, a pandémia alatt volt az acéliparnak. A szövetség 2023-ra további enyhe, egyszázalékos visszaesést prognosztizál.
A katonát december 26-án ejtették foglyul, de belehalt súlyos sérüléseibe.
Az orosz elnök elmondása szerint Robert Fico maga ajánlotta fel a lehetőséget.
Volt olyan portál, amely szerint rosszkor jött Szoboszlai eltiltása, mert remek formában van, mások „óriási csalódásról” írnak.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.