Jó eséllyel lehetne fogadásokat kötni arra, hogy a szerencsejáték-piac idei forgalmi adatai nem múlják felül a tavalyi rekordévet, amikor az emberek összesen 230 milliárd forinttal próbálkoztak Fortuna kegyeibe férkőzni. Némi visszaesésre lehet ugyanis következtetni annak alapján, hogy az idén az év első tíz hónapjában (a pénznyerőautomata-üzemeltetőknél az első kilencben) 190 milliárd forint folyt be szerencsejátékokból a szervezőkhöz. A piac mintegy felét uraló Szerencsejáték Rt.-nél (SZRt.) mégsem panaszkodnak: a 2003-as, kiugróan magas, 123,5 milliárd forintos árbevétel után 2004-re csak 103 milliárd forintot terveztek, de ezt várhatóan sikerül 109-110 milliárd forintra túlszárnyalni - mondta a HVG-nek Somorai László, a társaság marketingigazgatója A tavalyi, a 2002. évinél 30 százalékkal magasabb árbevételi csúcsot elsősorban annak köszönhették, hogy akkor az ötös lottón 38 héten át nem volt telitalálat, és ez szelvényvásárlási lázba hozta a lakosságot.
A rekordösszeg elvitele után sem hűlt ki az érdeklődés; egy-egy idei héten átlagosan 5 millió kombinációt tippeltek a játékosok az ötösön, de ez évben is volt azért halmozódás, és ezzel két kisebbfokú lottóláz, 760 milliót, illetve 1,7 milliárdot érő ötössel. Mindig akadnak azonban, akiknek csak a játék a fontos, a nyereményről pedig meg is feledkeznek. A játékosok évente 800 millió-1 milliárd forintnyi summát hagynak a kasszában, zömmel a kettes-hármas találatokért járó pénzt nem veszik fel, de pár évvel ezelőtt senki sem jelentkezett a hatos lottón 216 millió forintot érő, illetve az ötösön 133 millió forintra rúgó telitalálatos szelvényével, az idén pedig valaki a 40 millió forintos jokernyereményét hagyta benn. A fel nem vett nyeremények azonban nem az SZRt.-t gazdagítják; a summákat abban a játékban kell a felvételi jog elévülésétől számított 180 napon belül kisorsolni, amelyben az "bennragadt". A megnyerhető vásárlási utalványok, az 1-3 millió forintos pénzösszegek, illetve az autónyeremények azonban forgalomnövekedést hoznak, s ezzel hasznot hajtanak a cégnek, miután a sorsolásban a játékokban akkor részt vevők szerepelhetnek.
Csodákra nem lehet számítani, a piac telítődött - állította a HVG-nek Sibinger Márta, a Szerencsejáték-felügyelet (SZF) elnöke. A látványos fejlődést az állam által az 1995. évi szerencsejátéktörvény-módosítás nyomán szűkre szabott versenylehetőségek is behatárolják. Mindenesetre a fogadások és a kaszinók első tíz hónapban elért játékbevétele súrolja a teljes 2003-as eredményt, és alighanem a pénznyerő automatákba dobált pénzmennyiség is túlszárnyalja majd a tavalyit.
Nem kis fájdalmat okoznak ezzel a kaszinósoknak, akiket irritál, hogy az I. kategóriájú, nagy rulettgépekkel üzemeltetett játéktermek elszipkázzák vendégeik egy részét, ráadásul következmény nélkül használják a kaszinó megnevezést is. A játéktermek forgalomelszívására válaszul mind több pénznyerő automatát állítanak be a valódi kaszinók is, míg az asztaloknál inkább a férfiak, emezeknél a nők próbálnak szerencsét. Sikert hozhat persze a koedukáció is. Egy, két szerb férfiból és egy magyar hölgyből álló kis csoport például nagyot sóhajthatott december elején, amikor bizonyossá vált, hozzájutnak a londoni Ritz szálló kaszinójában még márciusban nyert, de akkor lefoglalt nyereményükhöz. A trojka ugyanis mobiltelefonba rejtett, csúcsminőségű lézerszerkentyű segítségével számította ki a sanszokat, s két egymás utáni estén 1,3 millió fonttal könnyítette az angol kaszinó széfjeit. Ők hat-hat számot játszottak meg a ruletten, míg a magyarországi kaszinózás történetének legnagyobb fogását (automatán nyert 1 millió eurót) 2004 elején besöprő budapesti férfi 12 számra tett egyszerre.
Míg a játékszenvedély rabjainak többsége számára "vesztőhely" a lottózó-totózó, a kaszinó és a játékterem, az államnak ezek mindenképpen hasznot hajtanak. Messze már az az idő, amikor 1993-ban az SZRt. 487 millió forint mínuszt produkált az akkori vezérigazgató, Kemény Nándor keze alatt, bár a szerencsejátékokból szedett adókkal, főként a játékadóval együtt akkor is pluszban volt az államkassza. A büdzsé játékadóból a 2004 első tíz hónapjában a megelőző év azonos időszakához képest 21 százalékkal többet, 48,4 milliárd forintot zsebelt be, a nyeremények utáni személyi jövedelemadóból (szja) pedig 10 százalékos növekedést elkönyvelve 9,1 milliárd forintot, ráadásul a 2004-es év után is számíthat osztalékra az SZRt.-től.
Jóllehet az szja-t elvben a nyertesek fizetik, abból semmit sem fognak érzékelni, hogy jövő januártól a pénzbeli nyeremények adókulcsa 20-ról 25 százalékra, a nem pénzbelieké pedig 25-ről 33 százalékra növekszik - mondta Somorai. A játékszervezők ugyanis eleve a nettó nyereményösszegeket teszik közé, miután a nyereményalap nyertesek között felosztható - változatlan (például a különböző lottóknál, luxornál, jokernél 45 százalék) - hányada után befizették az szja-t, a lóversenyen, kaszinókban és nyerőautomatáknál kaszált pénzek pedig az szja-törvény szerint nem minősülnek jövedelemnek, ezért adó sem terheli azokat. Így annyi a változás jövőre, hogy az állam némileg átrendezi az adóbevétel jogcímét saját monopóliuma után, és a számsorsjáték-nyeremények észrevétlenül lesznek kisebbek annál, mint amekkorák az adóemelés nélkül lehetnének.
Az extrákon felül természetesen normál közterheket (társasági, osztalék- és iparűzési adót, az alkalmazottak béréből levont szja-t, továbbá a mindenkire kötelező társadalombiztosítási és egyéb járulékokat) is fizetnek a szerencsejáték-szervezők. Méghozzá mint a kisangyalok: 2003-ban körükben 99,9 százalékos volt az adózási fegyelem. Valószínűleg elsősorban azért, mert önmagában a köztartozás is elégséges indok ahhoz, hogy kiűzessenek a paradicsomból. Ugyanis rendre meg kell erősíttetni az engedélyeket (például a pénznyerő automaták működtetőinek évente, az SZRt.-nek 3-5 évente, a lóversenyzést szervező kft-nek pedig az utóbbi időszakban egy évre, jelenleg pedig kettőre szól az engedélye). Az idén beérkezett 56,6 ezer kérelemből - a teljesen újakkal, a hosszabbításokkal és a módosításokkal - csak 45,6 ezerre bólintott rá a felügyelet.
A szigor jele az is, hogy az idén jócskán megugrott az SZF bírságoló határozatainak a száma: a november 30-áig levezényelt mintegy 17 ezer ellenőrzésből 1801 - a tavalyi azonos időszakhoz mérten 60 százalékkal több - eset végződött így. Még feltűnőbb - 71 százalékos - a kiszabott bírságok összegének az emelkedése, a szerencsejáték-szervezőknek november végéig összesen 350 millió forintja bánta a különböző szabálysértéseket. A sokéves tapasztalat szerint a szabálytalanságok és a bírságok 80-87 százaléka a pénznyerő automatás piacot érinti. A felügyelet dörzsöltebb is lett: két éve bevezetett célellenőrzési módszere szerint csak reggelente derül ki, hogy aznap kik kerülnek górcső alá, emellett a pénzügyi tárca útmutatása alapján 2004-ben már nem játékszervezőnként, hanem játékhelyenként vizsgálták a szabálytalanságokat, és ehhez mérték a bírság összegét. A leggyakrabban a nyilvántartásokkal van gond, de az is előfordul, hogy nem a játékteremben tartják a nyerőgépek kulcsát (enélkül ellenőrizni sem lehet). Emellett - bár egyre ritkábban, de - még most is megesik, hogy "megsérül" vagy "eltűnik" a forgalmi adatok Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesített számlálószerkezetét lezáró plomba.
Még az állam sem nyer az összes, Magyarországon játszott szerencsejátékon. A ló- és az agárversenyekből eleve nem kaszál az állam, mert mindkettő játékadó- és szja-mentes, ráadásul az előbbi jelenleg veszteséges is, az agárfuttatásokon történő fogadás pedig illegálisan zajlik. Az állami adómonopóliumot kikerülve, külföldről szervezett játék pedig törvényileg tiltott, ámbár ez az internetes játékok szervezőit eddig nem akadályozta abban, hogy elfogadják magyar játékosok pénzét. Az SZF a közelmúltban tiltott tevékenység miatt bírsággal sújtotta az elsősorban sportfogadásokat kínáló Sportingbet honlap brit üzemeltetőjét (HVG, 2004. augusztus 28.), és büntetőeljárást is kezdeményezett ellene. A nem régóta Németországból szervezett, de interneten világszerte hirdetett lottójáték ügyében egyelőre csak vizsgálódnak. Az SZRt. szerencsejátékai egyébként (a tippmix és a luxor kivételével) telefonon, sms-en és interneten is játszhatók, de ilyen fogadáskötésekből mindössze az árbevétel 0,2 százaléka származik. A magyar játékosok többsége - függetlenül technikai jártasságától - ragaszkodik a hagyományos rítusokhoz. Mindazonáltal az SZRt. a következő hónapokban hatféle, kifejezetten internetre szánt és csak ott játszható játék bevezetését tervezi.
MOLNÁR PATRÍCIA