Drasztikusan, 32 százalékkal csökkent 2004 első háromnegyed évében az idegenforgalom bevételi többlete, amely 647 millió euró volt csupán - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A devizabevételek egy év alatt 10, 2002 óta 23,5 százalékkal mérséklődtek. A képet árnyalja, hogy tavaly november végéig a kereskedelmi szálláshelyek 10 százalékkal több külföldi vendéget fogadtak, mint egy évvel korábban - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn kiadott gyorsjelentésében -, és a híradások szerint szilveszter éjszakájára a főváros megtelt. A szállodák bruttó szobaárbevétele 2004-ben 13 százalékkal nőtt. "Négy év elteltével végre javult a szállodák kapacitáskihasználtsága is, elérte a 47,7 százalékot" - kommentálta a tavalyi fejleményeket Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Ő a fizetésimérleg- és a statisztikai adatokból kiolvasható különbséget azzal magyarázta, hogy az előbbi nem öleli fel a turizmus összes bevételeit, a KSH jelentései jobban tükrözik az ágazat helyzetét (lásd Az a bizonyos 10 százalék című írásunkat).
Visszaesett viszont a belföldi turizmus. "Ennek egyik oka, hogy a költségvetési szerveknél csökkent a dolgozók üdültetésére fordítható keret, de érződik a viszonylag olcsó külföldi utak elszívó hatása, valamint az is, hogy tavaly az ünnepek többnyire a hétvégi munkaszüneti napokra estek, ezért nehezebb volt a többnapos pihenést megszervezni" - magyarázta a bizonyítványt Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és -közvetítők Szövetségének elnöke. Ám a mérséklődésnek is van ellenszere, amire példa lehet, hogy október végéig a gyógyszállodák egyharmaddal több hazai vendéget fogadtak, mint a megelőző évben.
A magyarországi turizmus gyenge pontjait a túlságosan nagy Budapest-központúsággal és a német turistáktól való erős függéssel magyarázta egybehangzóan a HVG-nek Francesco Frangialli, az Utazási Világszervezet (WTO) főtitkára és Ufi Ibrahim, az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) alelnöke a tavaly ősszel Budapesten tartott Európai Turizmus Fórumon. Az idegenforgalmi szaldót rontotta azonban a kiutazók számának növekedése is. Tavaly az év első tíz hónapjában már többen utaztak külföldre, mint 2003-ban összesen, amire az olcsó repülőjegyek és az erős forint egyaránt ösztönöznek, alávágva ezzel az üdülési csekkek - amelyeket a kereskedelmi szálláshelyek 4 milliárd, a magánszállások 400 millió forint értékben fogadtak el - impozáns forgalma ellenére is mérséklődő belföldi turizmusnak.
Ráadásul tavaly kauciókötelessé vált az utazási irodák belföldi utaztatása - amelyet több mint száz iroda a tevékenységi köréből törölt is -, az egészségturizmus résztvevői számára pedig az okoz gondot, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának augusztusi állásfoglalása szerint a gyógyfürdők orvosai és a magánorvosok nem írhatnak fel támogatott gyógyfürdőkezeléseket. Bár erre is van recept. "A tárca körlevele után szerződést kötöttünk egy rendelőintézettel, orvosi szobánk azóta annak kihelyezett részlegeként működik, így a doktorok jogosultak felírni a kezeléseket" - mondta a HVG-nek egy gyógyszálló igazgatója, aki, minthogy maga is tisztában van e megoldás vitathatóságával, nem büszkélkedett név szerint is a trükkel.
Fokozatosan veszít versenyképességéből a hazai turisztikai kínálat, a fenntartható fejlesztés csak elméletben létezik, hiányzik a széles körű kutatási háttér - sorolta a hiányosságokat a tavaly április végén felvázolt, ám csak az idén tavasszal a kormány elé kerülő nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (nts). A fő célként az életminőségnek a turizmus által való javítását deklaráló nts mielőbbi véglegesítésére azért van szükség, mert csak annak segítségével remélhet jobb pozíciókat a turizmus a 2007-2013 közötti időszakban a jelenleginél nagyságrendekkel több uniós támogatást leosztó második nemzeti fejlesztési tervben. A turizmus fő irányítója a múlt nyáron történt kormányzati átszervezés után a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, Kolber István lett. Helyettese Pál Béla, aki az SZDSZ-es vezetésű Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban szocialista politikai államtitkárként úgy volt az idegenforgalom gazdája, hogy az államigazgatási feladatokat ellátó Turisztikai Hivatal és a marketingért felelős Magyar Turizmus Rt. (MT) szervezetileg nem hozzá, hanem a közigazgatási államtitkárhoz tartozott. Az előbbi 2005. január 1-jétől Magyar Turisztikai Hivatalként nagyobb presztízst, országos hatáskört - és Somogyi Zoltán személyében elnököt - kapott. Pál szerint kedvezően változott meg több, az ágazat működésére ható szabályozó is, például növekedett az üdülési csekkek és az étkezési utalványok, valamint a falusi turizmusból származó jövedelmek adómentes határa.
A fejlődés akadályai között szakmai körökben az idegenforgalmi törvény és az önálló minisztérium hiányát is megemlítik, valamint a turisztikai célelőirányzat (tc) fokozatos elapadását. Tény, hogy az elsődleges hazai forrásul szolgáló tc a 2001-es 30 milliárd forint óta folyamatosan zsugorodik, tavaly a zárolások után 11 milliárdra olvadt, az idei előirányzat pedig 9,7 milliárd forint; bár a tényleges kifizetések csökkenése az áthúzódások miatt ennél jóval enyhébb (lásd táblázatunkat). A Széchenyi Turizmusfejlesztési Program tavalyi négy kiírásán összesen 332 millió forint támogatást nyert 97 pályázat benyújtói közül lapzártánkig csak négyen jutottak összesen 12 millió forinthoz.
Hasonló a helyzet az EU-val közösen finanszírozott pályázatok esetében is, amelyekre tavaly a tc-ből 1,6 milliárd, uniós forrásból pedig 4,8 milliárd forintot irányoztak elő. Két turisztikai célra - vonzerőfejlesztésre és a fogadóképesség javítására - lehetett pályázni, a 70 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű, közel 300 pályázat közül eddig azonban csak nyolc projekt - mindegyik a vonzerőfejlesztéshez kapcsolódik - 4,6 milliárdos támogatásáról született döntés. A Pécs/Sopianae Örökség Kht. a város világörökségi helyszíneinek fejlesztésére, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a sárvári Nádasdy-vár rehabilitációjára, Veszprém a Duniczay-palota kortárs képzőművészeti kiállítóhellyé alakítására, Esztergom és Balatonfüred a belváros fejlesztésére, az Őrségi Nemzeti Park egy kőszegi látogatóközpont létesítésére, Halászi község a szigetközi kerékpárút építésére, a Hortobágyi Nemzeti Park pedig a Pásztormúzeum fejlesztésére nyert vissza nem térítendő támogatást.
Az uniós forrásoknak az idén még nagyobb jelentőségük lesz, s nemcsak azért, mert a 2004-2006-os évekre rendelkezésre álló 28 milliárd forint döntő része még megvan, hanem a hazai források említett apadása miatt is. A tc már lekötött eszközeit figyelembe véve ugyanis új pályázatokra nem sok pénz marad. A 2006-os keret terhére történő finanszírozással nyílik csak lehetőség a műemlék fürdők felújítására és a budapesti kongresszusi központ előkészítésére, amelyek - a regionális repülőterek fejlesztésével együtt - a kormányprogram gerincét alkotják. Kolber a 2005-ben fejlesztésre fordítható költségvetési támogatást összességében 25 milliárd forintra becsüli, a már említett források mellé sorolva a területfejlesztési pénzekből idegenforgalmi célokra szánt milliárdokat is.
Mindenféleképpen soványodó büdzsével kell azonban számolnia a magyar turisztikai kínálatot piacra vivő MT-nek: a 2003-as 9 milliárd után tavaly már csak 6,7 milliárddal gazdálkodó szervezet idei kerete 5 milliárd forint. Egyes szakértők szerint a bevételek 1,5 százalékát kellene marketingre fordítani - amihez tavaly 11-12 milliárd forintos költségvetés passzolt volna -, ugyanakkor az 5 milliárd forint sem minden megközelítésben kicsi: ennél kevesebből gazdálkodik például Csehország hasonló marketingcége. Az MT most tovább karcsúsodik: 14 alkalmazottat elbocsátottak, a külképviseleti rendszer átszervezése pedig több intézet lecsupaszítását, két iroda és három információs pont megszűnését vonja maga után.
A költségvetés ötletszerű alakítgatása nehezíti a tervszerű szakmai munkát, vélik a szakértők, holott az amúgy sem könnyű. Azt például csak remélni lehet, hogy az Európai Turizmus Fórum prominens külföldi vendégei nem az ajándékba kapott, de időközben "veszélyes hulladékká" vált paprika leadása miatt térnek majd vissza Magyarországra.
NAGY ÉVA