Többszöri halasztás és elhúzódó közbeszerzési eljárás után úgy tűnik, a jövő év elején megnyílhat a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont állandó kiállítása. Legalábbis ezt ígérte Harsányi László miniszteri megbízott, amikor a múlt héten közölte: a pályázaton kiválasztott Trifolium Hungary Kft.-vel augusztus 1-jén megkötötték a szerződést a kiállítás kivitelezésére. A 410 millió forintos megbízás értelmében a nyertes cégnek az év végére kell végeznie a munkálatokkal, s a lehetséges nyitási időpont jövő január vagy február. A pontos nap - ahogy a miniszteri biztos fogalmazott - "politikai döntés kérdése".
A kiállítás témája a magyar holokauszt története, a rendezők dokumentálnák az akkori törvények szerint zsidónak minősített több mint félmillió magyar állampolgár, valamint az ugyancsak magyar állampolgár romák üldöztetését, legyilkolását. A tárlat alapjául a Kádár Gábor-Vági Zoltán történészpáros forgatókönyve szolgál, amelynek központi témája: hogyan fosztotta meg az állam a polgárait emberi mivoltuktól, majd életüktől. A Páva utcai mementó azonban nem hagyományos ismeretterjesztő bemutató akar lenni - hangsúlyozta Molnár Judit történész, a kiállítás szervezésével megbízott programiroda igazgatója. A vészkorszak stációit öt család tragédiáján keresztül kívánják bemutatni. A látogatók megismerhetik a nagytőkés Hatvany-Deutsch-Chorin-Weiss família kálváriáját csakúgy, mint a bonyhádi vegyesboltos Singer családét. Az összegyűjtött emléktárgyak és fotók jóvoltából követni lehet majd a kárpátaljai ortodox Galpert-Akerman család, illetve a pesti kistisztviselő, Kinszki Imre fotográfus végzetét, s a pusztulás tablóin helyet kapnak a Bogdán-Kolompár cigány család életképei is. Felidézik majd Ecséri Lilla, a "magyar Anna Frank" naplóját, az auschwitzi "halál angyala", Mengele mellett dolgozó, élő embereken kísérletek elvégzésére kényszerített két magyar orvos rémtörténetét, s emléket állítanak a pesti gettó ellenállási harcosainak is.
A kiállítási előkészületeket nemegyszer kiábrándítóan kicsinyes történések kísérték. Mivel állami beruházásról van szó, közbeszerzési pályázatot kellett kiírni, amire három cég jelentkezett. Az első fordulóban is a főként a kereskedelmi kiállítások megvalósításában jeleskedő, legolcsóbb ajánlatot tevő Trifolium nyert, de szabálytalanságok miatt másodikat is kellett tartani, miután a Mafilm Szcenika Kft. sikerrel megtámadta a döntést. Így tett a szakmában nemzetközi tekintélynek örvendő, egyebek között a manchesteri Imperial War Museum referenciáját a magáénak tudó Event Communications Ltd. is. A bírálóbizottság - hiányos iratbeadási okokra hivatkozva - ugyanis már a kezdet kezdetén kiejtette a brit céget, amiről az angol nyelvű Budapest Sun hetilap a brit követség munkatársának közlésére hivatkozva azt állította, hogy a magyar zsűrizők olyan dokumentumokat követeltek, amelyek a szigetországban nem is léteznek (például aláírási címpéldányt). A döntőbizottság nem adott igazat az angoloknak, s ők kiszálltak a versenyből. Az auschwitzi magyar kiállítás látványterveit elkészítő Rajk Lászlóval megerősített Mafilm Szcenika küzdött a második körben is, de megint alulmaradt. Rajk a HVG-nek most úgy nyilatkozott, ennek ellenére a tárlatot közös ügynek tekinti, ezért ötleteit - köztük azt, hogy a szűk kiállítási teret egy fal áttörésével növeljék - ingyen felajánlja.
A hat éve elhatározott s végül tavaly áprilisban felavatott Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban akkorra nem készült el az állandó bemutató. Helyette, ideiglenes tárlatként, az úgynevezett Auschwitz-album - a kárpátaljai magyar zsidók táborbeli megérkezésének - megrendítő fotóit rakták ki. Ezt követően, még tavaly nyáron Hiller István kulturális miniszter elvette a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány (HDKE) kuratóriumától az állandó kiállítás megszervezésének feladatát, s a Nemzeti Múzeum fennhatósága alá tartozó programirodát bízta meg vele, mondván, nekik már nagy tapasztalatuk van a közbeszerzési eljárások útvesztőiben eligazodni. Az érdekeltek közül többen helytelenítették a döntést, s azt is nehezményezik, hogy a kulturális tárca tavaly még 700 millió forintot ígért a kiállítás költségeire, mostanra viszont csak 410 millió maradt. Rajk egyenesen úgy fogalmazott az Élet és Irodalomban, hogy a kiállítást elárulták.
De nem csupán a tárlatról van szó. Túl azon, hogy sokan még ma sem tudnak megbékélni az emlékközpont ferencvárosi helyszínével, és kiállításra alkalmatlannak tartják a helyreállított zsinagógát a mellette felhúzott új épülettel, maga a HDKE is működési zavarokkal küzdhet. Legalábbis ezt állítja Varga László történész, az emlékközpont lemondott tudományos igazgatója, aki csak egyike a távozott vezetőknek. Már korábban szélnek eresztették Jerger Krisztina művészettörténészt, az Auschwitz-album kiállítás rendezőjét, lemondott Darányi András, a nemzetközi és társadalmi kapcsolatokért felelős igazgató. "Az intézményi struktúra eleve rosszul van kitalálva, s ezért a menedzsment sem áll a helyzet magaslatán" - összegezte tapasztalatait Varga, aki azért állt fel, mert tevékenysége kényszerűségből kimerült az adminisztratív teendőkben. Szerinte az emlékközpont nem tudja teljesíteni egyik legfőbb vállalását, hogy elsősorban az ifjabb nemzedéket ismertesse meg jobban a holokauszt történetével, pedig a magyar társadalomban lappangó antiszemitizmus miatt erre égetően szükség van. Székely Gábor kuratóriumi elnök visszautasítja a bírálatokat, szerinte a közalapítvány rendben működik. Érvelése szerint, ha nem akarják az intézményt a napi politikai érdekeknek alárendelni, akkor nem szabad türelmetlenkedni, "a feladatok teljesítéséhez" idő kell.
HEIMER GYÖRGY