Igaz, hogy egy hónappal az országgyűlési választások első fordulója előtt a részvételi kedv továbbra is jelentősen, mintegy 10 százalékponttal elmarad a négy évvel ezelőtt mérttől, de a kampány hatása látványosan megmutatkozik. Közel kétéves - 50 százalék körüli - stagnálás után most egyik hónapról a másikra 7 százalékponttal megugrott a magukat biztos szavazónak mondók aránya.
HVG |
A szavazni kész állampolgároknak ez a mintegy félmilliónyi többlete nem rendezte át a pártok erőviszonyait, de valamelyest javított a kormánypártok helyzetén. A "biztos" szavazók körében 5-ről 2 százalékpontra olvadt a Fidesz előnye, miközben az SZDSZ újra hozza a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot. A korábbi feltételezésekkel ellentétben április 9-én alighanem a nagyobb választási részvétel kedvezne a szabaddemokratáknak: ha a kalkulációnál azt a 20 százaléknyi szavazópolgárt is figyelembe vesszük, akik állításuk szerint "nem biztosan, de valószínűleg" elmennek szavazni, az SZDSZ 6 százalékos támogatottsággal átlépni látszik a küszöböt. A liberális pártot egyébként a választók bő kétharmados többsége is befutónak látja: a megkérdezettek 69 százaléka a két nagy mellett az SZDSZ bejutását is valószínűsíti - egy hónappal korábban még csak 63 százalékuk gondolta így. Ilyen alapon az MDF-et sem lehet leírni, hiszen növekvő - az előző havi 48 helyett most 52 százalékos - többség feltételezi, hogy a kisebbik ellenzéki párt is bekerül a parlamentbe.
Ami az esélylatolgatást illeti, ebben a vonatkozásban március határozott fordulatot hozott. Amikor a megkérdezettek arról nyilatkoztak, kit tekintenek egy "most vasárnapi" választás valószínű győztesének, 2005-ben szinte mindvégig 10 százalékpontnál is nagyobb különbséggel vezetett a Fidesz. Tavaly november óta ez a különbség már kisebb volt, de az ellenzéket továbbra is valamivel többen tartották esélyesnek. Most azonban már azok vannak többségben, akik az MSZP győzelmét valószínűsítik. Ez elsősorban abból adódik, hogy februárról márciusra nőtt az MSZP-szavazók önbizalma (85 helyett 89 százalékuk bízik választott pártja győzelmében), és csökkent a Fidesz-híveké (88 helyett 84 százalék).
HVG |
A hangulatváltozás másik forrása az úgynevezett bizonytalanok körében keresendő: azok, akiknek nincs pártkötődésük, február elején még 25:24 arányban a Fideszt látták esélyesnek, most viszont a többségük már az MSZP felé hajlik (25 százalék, szemben a Fidesz győzelmét valószínűsítő 18 százaléknyi válaszadóval). Az (egyelőre?) el nem kötelezett szavazópolgárok egyébként is valamivel inkább kormánypártinak, mint ellenzékinek tűnnek. Ez például olyan közvetett információból tudható, mint a miniszterelnöki alkalmasság megítélése: a két nagy párt kormányfőjelöltje közül márciusban azért előzte meg Gyurcsány Ferenc 44:41 arányban Orbán Viktort, mert miközben mindkét tábor elsöprő többséggel a saját jelöltje mögött sorakozik fel, a "párt nélküliek" körében a hivatalban lévő miniszterelnököt 34 százalék, kihívóját viszont csak 18 százalék tartja alkalmasabbnak. Az "aktív" (tehát szavazni kész) párt nélküliek körében még nagyobb Gyurcsány előnye, de itt már a kis számok miatt nagyon megnő az úgynevezett statisztikai hiba lehetősége.
HVG |
HANN ENDRE-KARÁCSONY GERGELY