Fénykorára emlékeztető reflexszel reagált az exvívó Nébald György a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) múlt pénteki rendkívüli közgyűlésén, amikor az első, szavazógépes voksolás eredményének megjelenésekor jelezte, nem működött a gépe. A 140 kiosztott készülék gazdája közül 130 szavazott, 66-an igennel, 61-en nemmel válaszoltak arra a kérdésre, hogy akarják-e Schmitt Pál MOB-elnök (képünkön balra Gyárfás Tamás alelnökkel) visszahívását posztjáról, hárman pedig tartózkodtak.
Azaz éppen két esetleges nem szavazat hiányzott ahhoz, hogy az indítvány ne kapja meg a többséget. Ebből az egyiket a Magyar Triatlonszövetség elnökeként MOB-mandátummal rendelkező Szekeres Imre honvédelmi miniszter szállította, aki még Nébald előtt technikai problémát jelzett. Ezt a pillanatot használta ki a Schmitt-pártiságát a közgyűlés előtt 75 hozzá hasonlóan olimpiai bajnok korábbi és aktív sportolóval együtt aláírásával nyomatékosító Nébald, aki - legalábbis a teremben lévők egyikének elmesélése szerint - Szekeres után, de már az eredmény megjelenését követően tudatta gépe hibáját, mire az ugyancsak korábbi vívó Gémesi György levezető elnök megismételtette a szavazást.
Ha Szekeres nem szól, Nébald egyedül kevés lett volna, a szavazást érvényesnek kell tekinteni, Schmittet pedig leváltják. A miniszter szavazata persze még véletlenül sem lett volna nem, amit ő - megpróbálva elkerülni az új voksolást - felállva jelzett is Gémesinek, mondván, hogy nyíltan vállalja a Schmitt visszahívására vonatkozó igent, de ekkor már késő volt. Kérdés persze, hogy a 140-ből hiányzó további szavazatokat miért nem regisztrálta a gép, illetve miért csak ketten jeleztek hibát. Sokak szerint a szavazatok hiányának az lehetett az oka, hogy a titkolózó MOB-tagok eltakarták a készüléket, így viszont az nem tudta továbbítani a jelet. Egy viccesre sikeredett próbaszavazás után - amikor Gémesi már csak 136 kiosztott készülékről beszélt, miközben a gép 140 szavazatot regisztrált - a tagok a papíralapú titkos szavazás mellett döntöttek. Az egy menet közben érkező küldöttel 141-re bővülő tagság ezután 69:69-re hozta ki az eredményt, három tartózkodás mellett, mire Gémesi megállapította, hogy az indítvány nem kapta meg a többséget, s gyorsan bezárta a közgyűlést.
Pedig a Schmitt távozását akarók biztosra mentek. Még júliusban 102-en írták alá azt az indítványt, amely szerint a MOB elnöke, illetve főtitkára ne lehessen politikai párt elnöke, alelnöke vagy főtitkára. A Fidesz-alelnök Schmitt erre a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz fordult, előadva, hogy politikai nézetei miatt kíván fellépni ellene a MOB, noha az olimpiai eszmével mindenfajta diszkrimináció ellentétes. Erre a távozását kívánók is váltottak, előbb aláírattak egy papírt Schmitt-tel, hogy december 9-éig le fog mondani, amit ő a paktum kiszivárgása után már nem tartott magára nézve kötelezőnek. A múlt pénteki rendkívüli közgyűlést már a "MOB hatékonyabb érdekképviseletének és érdekérvényesítési képességének helyreállítása és biztosítása és mindezek érdekében a MOB elnökének visszahívása" napirenddel hívták össze, 58 MOB-tag aláírásával.
Meglepő volt, hogy a Schmitt által előadott, saját érdekérvényesítő képességét fényező beszéde után az elnök leváltását kezdeményező 58 MOB-tagból egy sem állt fel, hogy érveljen az indítvány mellett, gyakorlatilag vita nélkül következett a hosszúra nyúlt szavazási procedúra. Az aláírók egyike a HVG-nek elmondta, hogy 85 biztos szavazóra számítottak, s az eredetileg felállított - ne legyen vita, csak szavazás - koncepción pedig vélhetően azért nem változtattak, mert a Gyárfás Tamás MOB-alelnök által szervezett csoportban nem akadt senki, aki a jelenléti ív alapján jelezte volna, korántsem biztos a többség.
Mint ahogy az sem, hogy a három tartózkodás melletti 69:69 - amit Schmitt közvetlenül a voksolás után vívónyelven szólva 5:4-es győzelemként értékelt - marad a pénteki végeredmény. Már a közgyűlés berekesztését követően is jelezték többen, hogy újra kellett volna szavazni, ugyanis szavazategyenlőség esetére ezt írja elő a MOB alapszabálya. "A 141 szavazót figyelembe véve 72 szavazatra lett volna szükség Schmitt Pál leváltásához, ugyanis az alapszabályban az van előírva, hogy a közgyűlés a határozatait a jelen lévő tagok több mint felének igen szavazatával hozza. A tartózkodások miatt ebben az esetben tehát nem beszélhetünk szavazategyenlőségről" - mondta erről a HVG-nek Molnár Zoltán, a MOB ügyvezető igazgatója.
Schmitt maradt, de vele a probléma és a MOB megosztottsága is. Az elnök azonnal békülékeny hangot ütött meg, de ezzel vélhetően nem ér el sokat. A Békés megyei közgyűlésből delegált SZDSZ-es Bartóki Zoltán, arra hivatkozva, hogy a probléma megoldására nem lát esélyt, hétfőn lemondott tagságáról. A leváltókéval egyenlő támogató szavazat győzelemként semmi esetre sem értékelhető, főleg úgy, hogy szinte biztosra vehető: a MOB főtitkára, ügyvezető igazgatója, szervezési igazgatója és sajtófőnöke a regnáló elnök mellett szavazott.
Az elvileg 167, jelenleg 162 tagú bizottságba az önkormányzatok 22 főt delegálhatnak, s mivel a MOB-ba összesen 38 tagot küldő sportszövetségek is előszeretettel választanak elnöküknek politikusokat, így ezen az ágon vastagon beszivárog a politika a testületbe. Ez igazi problémát azóta jelent, amióta Schmitt nem csupán a békülékeny, nyugalmat árasztó figura szerepét játssza a Fidesz alelnökeként. A biztosítékot a tavaly március 15-ei beszéde verte ki, amelyben nemzetáruló politikával vádolta a kormányt. Igaz, addigra a kormány már elvette a MOB-tól az olimpiai felkészülést szolgáló pénzek - 2006-ban 1,34 milliárd forint - elosztásának jogát. Ezt a Nemzeti Sporttanácshoz delegálta, ahol a MOB csak egyike a tagoknak, ráadásul volt rá precedens, hogy az itt hozott döntéseket az akkor még létező Nemzeti Sporthivatalt vezető államtitkár felülírta.
A MOB "sportos" tagjai éppen emiatt aggódnak. "Káros az olimpiai mozgalomra, hogy a MOB elnöke megosztó, függetlenül attól, hogy melyik politikusra tesz sértő megjegyzéseket" - mondta a HVG-nek Markovits László, a Vasas SC elnöke, a MOB elnökségi tagja. A MOB a Schmitt személye miatt kialakult feszült helyzetben valójában nem a feladatát végzi, a szakmai bizottság, amelynek Markovits is tagja, nem is ülésezik. Szerinte a személyes jelenlét is fontos lenne a MOB élén, ám ebben Schmittet európai parlamenti képviselősége és rengeteg társadalmi funkciója akadályozza. Markovits némileg árnyalta Schmitt közgyűlés elején előadott diadaljelentését is a tavaly óta megduplázott, 300 millió forintos szponzorpénzről, mondván, hogy a nagyvállalatok elfordultak a MOB-tól, és a Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök által gründolt, budapesti olimpiáért lobbizó BOM-ot támogatják.
A Schmitt kontra Schmitt-ellenesek harca megmaradt személyes és politikai küzdelemnek, pedig az elnök leváltását szorgalmazók következő lépésként a MOB alapszabályát készültek módosítani, kivéve onnan az önkormányzatok delegálási jogát, illetve a sportszövetségek számára előírva, hogy politikusokat nem küldhetnek a testületbe. Könnyen előfordulhatott volna tehát, hogy a Schmitt ellen szavazó MOB-tag kormánypárti politikusok sikerük esetén saját MOB-tagságuk megszüntetésének is megágyaztak volna.
KELEMEN ZOLTÁN