A budapesti zavargások elkövetőivel szemben eljárt, s ezért megfenyegetett bírák, ügyészek közül Dénes Veronikát, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bíráját kérdeztük.
HVG: "Forradalmárokat börtönbe juttató (...) jogtipró, ávós időket idéző elsőfokú ítéletek meghozatalában közreműködő, a fogolykínzásokat előmozdító kommunista, (...) köztörvényes kormány és rendszer védelmében" ítélkező "vérbíróként" terjesztik a nevét, címét és a telefonszámát az interneten. Nem fél?
D. V.: Bántalmazástól nem tartok, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne nagyon rossz a kedvem.
HVG: Érte önt vagy kollégáit bármiféle atrocitás?
D. V.: Egyikünket éjjel, telefonon többször is megfenyegették. Egyszer engem is felhívtak éjszaka, de nem szóltak bele a telefonba. Ez nem jó érzés, de nem hiszem, hogy bármelyikünknek attól kellene tartania, hogy leütik az utcán. Viszont nehezen viseljük azt a szitokáradatot, ami a hivatásunkkal szemben megindult a bíróság elé állítások óta. Egy szavunk sem lehetne, ha arról lenne szó, hogy egyesek elégedetlenek a munkánkkal. Sőt természetes dolog, ha az érintettek minden fórumon hangot adnak nemtetszésüknek. De ez már lényegesen több, mint kritika. S ennek nagyon rossz hatása van a bíróra, mert úgy tűnik, mintha mindezzel az ő jövőbeni munkájára akarnának hatni, netán a másodfokú bíróságra próbálnának nyomást gyakorolni. Ez nem először fordul elő - bár ilyen módon és ilyen intenzitással még soha -, és ezúttal sem járhat sikerrel. Amikor ugyanis a bíró beül a tárgyalóterembe, kizárja az összes, esetleg meglévő rossz érzését. Teljesen természetes, hogy kiírják a nevünket, és közzéteszik a képeinket, hiszen közszereplők vagyunk. Az azonban megengedhetetlen, hogy célzottan és fenyegető szövegkörnyezetben tegyék ezt, miközben ugyanitt nem jogerősen elítéltek vagy előzetes letartóztatásban ülők hősként tűnnek fel. Lehet egy ítéletet nem szeretni, azt kritizálni, de a gyűlölködést - és azt, hogy a bírákat a munkájuk miatt így pellengérre állítsák - egyetlen jogállamban sem lehet eltűrni.
HVG: Hogyan élik meg a történteket a bíróságon?
D. V.: Sokat beszélünk erről. Vannak, akik naponta háromszor-négyszer leülnek a számítógép elé, és megnézik, milyen új jelző, esetleg adat került fel az internetre. Én is megnézem minden nap, mit írnak rólunk. Lehet, hogy nem kellene, de azt hiszem, az még rosszabb, ha az ember nem tudja, mivel áll szemben.
HVG: Tettek feljelentést a történtek miatt?
D. V.: Azt hiszem, senki sem akar közülünk rágalmazás miatt feljelentést tenni. Ennél ugyanis jóval több történt, s nem nekünk kellene megoldanunk a jogi védelmünket. Kérhetnénk személyi védelmet is. Nekem is megfordult a fejemben, de végül nem kértem. Ami most történik, az inkább a bosszantás, a gyűlöletkeltés, a megfélemlítés eszköze, semmint valami komoly vészhelyzet. Egyelőre.
HVG: Mit gondol, miért most jutott ilyen messzire bizonyos bírói döntésekkel szembeni tiltakozás?
D. V.: Nem csak az ország van kettészakadva, a két tábor által olvasott sajtó között is óriási a szakadék. Két, hermetikusan elzárt világban követik az eseményeket a jobb- és baloldali olvasók, nézők. Ebben a helyzetben úgy olvassa az emberek egy része a híreket, hogy túlkapás, pártállami reflexió történt, meg hogy felsőbb utasításokra születtek az ítéletek. Sőt, előre megírva. Szíve joga a sajtónak leírni az értesüléseit, de végre valakinek tisztáznia kellene bizonyos alapfogalmakat. El kellene mondania például, mit jelent a bíróság elé állítás, azt, hogy nem egyenlő a rossz ízű statáriális bíráskodással. Az embereknek nem szabadna komolyan venniük azt sem, hogy ezekben az ügyekben a fiatalok olyan büntetést kaptak, mint "ami Magyarországon gyilkosságért jár". Hasonló csúsztatások uralják időnként a sajtót. Tőlem is kérdezték az utcán, miért van az, hogy valaki három napot, egy másik meg két évet kapott. Hát azért, mert az előbbi szabálysértés volt, az utóbbi pedig öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett. Sokan kérdezik azt is, miért fegyveres elkövető az, akinek sörösüveg van a kezében. Pedig már 100-120 éve, a Curia gyakorlatában is "felfegyverkezettnek" minősült az az elkövető, aki a testi épségre veszélyes vagy az emberi élet kioltására alkalmas eszközt tartott magánál.
PÁLMAI ERIKA