Egyedi, közszolgálati célokat ellátó tévé kívánunk lenni, ami számunkra lehetőség és egyben feladat is, ezért remélem, sikerül megegyezni a kábelszolgáltatókkal - vázolta a HVG-nek a rajtvonalon álló Erdélyi Magyar Televízió (EMTV) arculatát és Achilles-sarkát Szudár László békéscsabai vállalkozó-producer. A HVG tudósítója a helyszínen úgy tapasztalta, a stúdió és a kezdőstáb szinte teljesen rajtra kész. A 80 négyzetméteres stúdió felszerelései, műszaki berendezései a helyükre kerültek, a szerkesztők konzervműsorok gyártásával gyakorolnak.
"Most már látható, mire költöttük el a budapesti informatikai tárcától megpályázott 300 millió forintot" - jegyezte meg Szepesi Előd, az alapítvány ügyvezető igazgatója, aki bevallotta, zokon vették a különböző médiákban elhangzott vádakat az (akkori nevén) Informatikai és Hírközlési Minisztériumtól (IHM) 2004-ben kapott budapesti támogatás úgymond elherdálásával kapcsolatban (HVG, 2006. január 7.). Elmondta, az összegből vásárolták meg a Marosvásárhely belvárosában lévő házat, amelyet a pincétől a tetőig felújítottak, s amelynek földszintjén a tévéprojektre létrehozott Janovits Jenő Alapítvány (JJA) által indított Erdély FM Rádió már működik.
A legfontosabb kérdés azonban, hogy mikor lesz kapcsolat a Szudár szerint augusztus végéig az utolsó engedélyeket beszerző EMTV és a potenciális nézők százezrei között, akiknek az anyaországi támogatás odaítélésekor azt ígérték - s ezt a szerződésben is vállalták -, hogy 2005 szeptemberében már indul az adás. A későbbiekben - a jelek szerint - sikerült alaposan felpuhítani a feltételeket. Ugyanakkor lendíthetett az ügyön - de legalábbis fölhívta a figyelmet a magyar nyelvű televíziózásra -, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, miután a 2004-es választásokat követően bekerült a kormányba, belevetette a kormányprogramba a román közszolgálati tévé és rádió magyar adásainak 24 órásra való meghosszabbítását. Igaz, ez azóta sem valósult meg.
Amíg a kábelszolgáltatók csomagjaiba nem kerül be, az EMTV a marosvásárhelyi UHF 46-os, földi sugárzású csatornán csöpögteti a próbaadásokat, majd - valamikor szeptember végén - az első saját gyártású esti híradót és magazinműsort. Csakhogy Romániában is úgy van, hogy aki nem préseli be magát valamelyik nagy kábeltársaság alapcsomagjába, elfonnyadásra ítéltetett, hiszen saját parabolaantennával jószerével már csak a nosztalgiázó ínyencek tévéznek. A harc pedig ádáz, hisz az elmúlt években tucatnyi, 24 órán át sugárzó román adó, hírtelevízió lépett be a piacra. Kérdés tehát, hogy a nagy kábelszolgáltatók beengednek-e egy napi néhány órás magyar adót, és ezért hajlandóak-e a bérleti díjból egy vékonyat szelni az EMTV-nek is. A tét nagy: ha nem sikerül bekerülni, képtelenség lesz Marosvásárhelyen kívül szórni, megvalósítani egy távolabbi tervet, helyi stúdiók bekapcsolását a műsorgyártásba, illetve az esti híradóba. Ennek persze számtalan műszaki buktatója is van, nem beszélve az ott dolgozó tévésekről, akik nincsenek felkészítve a napi többszöri bejelentkezésre, pörgős műsorgyártásra.
A tévé finanszírozása is rejteget időzített bombákat, hiszen a Szudár bevallása szerint csupán "egy esztendőre való levegővel" rendelkező EMTV-nek létfontosságú lenne az előfizetők leje. Persze azt Marosvásárhelyen is tudják, az ideális a műholdas szórás lenne, mert azt simán "levehetik" a kisebb kábelszolgáltatók, ráadásul az erdélyi falvakban egyeduralkodó, az RCS&RDS tulajdonában lévő, Magyarországon is elterjedt Digi Tv-vel is fogható lenne. A 300 millióból erre viszont már nem futotta, mivel tévés szakemberek egybehangzó állítása szerint ez az összeg még stúdióalakításra is "nevetségesen kevés". A romániai konkurencia például 5-6 milliárd forintnak megfelelő lej alatt még gondolatban sem játszik ilyen ötlettel. Ezért aztán a korrupcióellenes ügyészség vizsgálódása miatt informatikai miniszteri székéről lemondó JJA-kuratóriumi elnök, Nagy Zsolt kénytelen lehet RMDSZ-vonalon lobbizni néhány szolgáltatónál, így például a nagyváradi Teszáry Zoltán birtokolta RCS&RDS tévé-telefon-internet birodalomnál. Alacsony nézőszám esetén ugyanis kiszorulnak a hirdetők piksziséből, s ezzel az induló tévé könnyen ördögi körbe kerülhet.
A terjesztés melletti másik nagy kérdés, hogy tulajdonképpen milyen műsort nézne szívesen a romániai magyar. Erre átfogó, objektív felmérés nem készült, így az EMTV is sötétben tapogatózva vállalja a szépen hangzó közszolgálatiságot, amelyre - a média elbulvárosodását látva - Romániában is egyre szűkebb az igény. A magyar olvasó-tévénéző is, némi hírcsomag megemésztését követően, a vidám, könnyed szórakozás híve. Szudár László azonban bevallotta, nincs pénzük mozifilmek vásárlására, ezért "inkább tartalmasabb dokumentumfilmeket" vetítenek majd. Vásároltak is kedvezményesen magyarországi gyártóktól nyolcvan darabot, ezek a történelemtől a természetvédelemig széles palettát kínálnak majd a nézőnek, igaz, ilyeneket a Duna Tv is sugároz.
IRHÁZI JÁNOS / MAROSVÁSÁRHELY