„Kapcsolatban állunk az adóhatósággal” – óvatosan csupán ennyit válaszolt Gerő Viktor, a Vatera.hu Kft. egyik ügyvezető igazgatója a HVG arra vonatkozó kérdésére, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) kért-e a cégtől mostanában adatokat a legnagyobb hazai online piactéren kereskedő több mint 800 ezer magánszemélyről és cégről. Az adóhatóság ugyanis az idén – ellenőrzési irányelve szerint – kiemelt figyelmet szentel az internetes kereskedelemnek. E-kereskedelmi berkekben már az év elején elterjedt a hír, hogy az APEH felállít egy rájuk szakosodott ellenőrzési osztályt.
Gerő szerint dinamikus növekedésével hívta fel magára az adóhivatal figyelmét a netbiznisz. A Vaterán tavaly 12 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le, 70-80 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, ami már lassuló ütemnek számít a korábbi évek felfutásához képest. A másik nagy internetes aukciós portálnak, a Vaterával 2008 végén közös tulajdonba került TeszVesznek jelenleg 720 ezer regisztrált felhasználója van, akik tavaly 3 milliárd forint értékben adtak-vettek. A Vaterán naponta nyolcezer, a TeszVeszen hétezer sikeres üzletet kötnek. A vaterázók többsége magánszemély, aki megunt holmijaitól válik meg, vagy gyűjtőszenvedélyének hódol – a világháborús rohamsisaktól a kinőtt babaruhán át a mikrohullámú sütőig évente több mint egymillió árucikket kínálnak eladásra. De a kis és közepes cégek is felfedezték maguknak a nagy vásárlóerőt képviselő online piactereket, ahol könnyen és olcsón megválhatnak raktárkészleteiktől.
Dinamikusan nő a webáruházak forgalma is: a GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. adatai szerint a 2000-es évek elején még csupán néhány milliárdos forgalom 2008-ra 63 milliárdra nőtt (ám ez a teljes kiskereskedelmi forgalomnak még mindig csak 1 százaléka), az idei becslés pedig már 95 milliárd. Emellett az interneten számos weboldalon hirdetnek termékeket és szolgáltatásokat, például üres CD- és DVD-lemezeket, amelyek aztán például autóparkolókban cserélnek gazdát.
Kérdés, hogy a meglehetősen vegyes internetes kereskedelmi paletta mely szegmensére akar fókuszálni az APEH. „Mivel az adóhatóságnak egyelőre még nincsenek mély tapasztalatai ezen a területen, egyetlen témát sem kíván kitüntetni vagy kizárni, hanem az e-kereskedelem mint kereskedelmi forma érdekli, elsősorban annak újszerűsége, illetve a sajátosságaiból (például az anonimitásból) eredő adóelkerülési veszélyek miatt” – válaszolta a HVG kérdésére az APEH ellenőrzési főosztálya. Az esetleges stiklikre a nemzetközi tapasztalatok és a növekvő hazai lakossági és társhatósági bejelentések is felhívták az APEH figyelmét.
Eddig száz vizsgálat indult a témában, ennek körülbelül a harmada célzottan az e-kereskedelemre irányult, a többi esetében más, hagyományos ellenőrzés során bukkantak az ellenőrök „internetes szálra”. Az APEH-nál elmondták, többször előfordult például, hogy a megrendelt termékeket kiszállító futárszolgálat nyilvántartásából kiderült, az adózó többször, több árut adott el, mint amennyit hajlandó volt bevallani, ahogy az is, hogy az e-kereskedők az áru házhoz szállítását be nem jelentett alkalmi munkavállalókkal végeztették.
Olyan magánszemélyek is fennakadtak a rostán, akik üzletszerűen értékesítettek árukat, de nem ennek megfelelően vagy egyáltalán nem adóztak bevételük után. A magánszemélyeknek ingóságaik eladása után csak akkor nem kell adót fizetniük, ha az abból származó jövedelem egyébként 25 százalékos adója éves szinten nem éri el az ötvenezer forintot, vagyis 200 ezer forintig. (A jövedelem a bevétel és az ingóság beszerzésére fordított összeg különbözete, ha a beszerzési költség nem ismert, akkor a jövedelem a bevétel 25 százaléka.) Ha az értékesítés nem eseti jellegű, hanem üzletszerű, akkor viszont önálló tevékenységből származó jövedelemként 36 százalékos kulccsal adózik.
„Az üzletszerűség megítélésénél nem a gyakoriság vagy az áru értéke számít, hanem az, hogy eleve továbbértékesítés céljából szerezték-e be” – magyarázta a HVG-nek Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének alelnöke. Az már persze más kérdés, hogy az egyes tranzakcióknál ezt hogyan értelmezi az APEH, és mi a helyzet akkor, ha például valaki gyakran vásárol olcsó ruhát az outletekben, és a nem bevált darabokon rendszeresen túlad az online piactereken. Mindenesetre nem valószínű, hogy a különféle használt holmijaikat értékesítő magánszemélyekre szállnának rá a revizorok, hiszen a Vaterán vagy a TeszVeszen böngészve bőven akad gyanúsabb ügylet, például amikor magánszemélyek új, garancialevéllel ellátott műszaki cikkeket kínálnak nagyobb tételben.
A HVG információi szerint a vizsgálatok valószínűleg kiterjednek az interneten hirdetett ingatlanokra, mivel az utóbbi években számos szabálytalanság történt ezen a területen. Magánszemélyek ingatlaneladásra szakosodtak, és csak 25 százalékos szja-t fizettek, nem váltottak ki vállalkozói igazolványt, nem alapítottak céget, így tetemes adóterhet úsztak meg. Vadász szerint tavaly az áfatörvényben miattuk nevesítették az ingatlan sorozat jellegű eladását, két éven belül négy vagy több új ingatlan értékesítése már gazdasági tevékenységnek minősül, jóval magasabb adóteherrel. Az ingatlanok ellenőrzésekor például az osztrák adóellenőrök tapasztalataira is támaszkodhat az APEH, ők a kiválasztott weboldalakon szereplő hirdetéseket elemzik, és összevetik a bevallásokkal.
Az online piacterek által kínált névtelenség sem védi meg a szabályszegőket. Bár a Vaterán és a TeszVeszen bárki, bármilyen felhasználónév mögé bújva kereskedhet, a kötelező regisztráció során meg kell adnia valódi adatait, amelyeket az APEH – az adatvédelmi jogszabályok keretein belül – elkérhet az üzemeltetőktől.
Inkább vaklármának tűnik az e-razzia, hiszen az APEH sok témának szentel kiemelt figyelmet, kapacitásai viszont végesek – véli Vadász. Márpedig az internetes kereskedelmi ügyletek kibogarászása meglehetősen babramunkának ígérkezik.
Az ellenőrzések fő célja elsősorban a prevenció – állították a HVG kérdésére az APEH-nél, vagyis az, hogy az internetes értékesítők érzékeljék, az adóhatóság rájuk is figyel.
MÁRK EDINA