Mi van a bitcoin és az egyéb kriptopénzek mögött? Érnek-e egyáltalán bármit is? Ez a kérdés csak újabb kérdéssel válaszolható meg: Mi volt a Rai kövek, a ritka madártollak, a szép formájú kagylók, az ezüst- vagy aranydarabkák mögött?

A válasz az, hogy semmi. Egy Rai kő nem más, mint egy mésztömb, a madártoll a madár mozgását segíti, a kagyló védelmet ad egy puhatestűnek, az arany és az ezüst pedig egy-egy elem a periódusos rendszerben. Ha az evolúció során nem jön létre az ember, akkor ezek a természet alkotta csodák érintetlenül hevernének eredeti helyükön. A pénzt a közös egyezség és az emberek hite teremti meg és tartja életben. 

De lássuk az ellenvéleményt is

Sokak szerint egy pénz valódi értékét az a gazdaság adja, amelyben használják. A japán jen például azért erős pénz, mert a japán gazdaság stabil. Dolgozók tízmilliói valódi értéket állítanak elő, kezeik között kézzelfogható javak születnek. Ráadásul a jen mögött ott van a japán állam, amely erős szervezetként biztosítja a helyi pénz értékét. Az államnak számos eszköze van arra, hogy védje a pénz stabilitását. Fontos piaci folyamatokba avatkozhat bele, változtathatja például az alapkamatot, sőt meghatározhatja, mennyi pénz van forgalomban. Arról nem is beszélve, hogy az állam erőszakszervezetek felett is rendelkezik: ha például valaki elkezd jent hamisítani, ezzel veszélyeztetve a pénz stabilitását, akkor a japán rendőrök felléphetnek ellene. 

A történelem során ha valaki körbenyírta az aranyérméket, hogy új pénzt hozzon létre, akár halálbüntetés is várhatott rá. A kriptopénzekről ezt valóban nem mondhatjuk el. Ha valakinek sikerül egy blokkláncrendszerrel visszaélnie – ahogy az meg is történt az elmúlt években –, akkor törvényi szabályozás híján tettének semmiféle következménye nem lesz. Egyetlen állam hivatalos fizetőeszköze sem kriptopénz, így nincs, aki felelősségre vonhatna egy „bűnözőt”, aki árt a stabilitásának. 2018-ban ennek ellenére több ország, például Venezuela és India is tervezte, vagy már meg is valósította saját kriptopénzét, ez azonban nem változtat a vezető kriptopénzek lényegén. Semmilyen felügyelet vagy állami szabályozás nem áll mögöttük.

A kriptopénz mögött is dolgozók és használók sokasága áll

Ám ahogy a japán dolgozók használják a jent, és ezzel értéket adnak neki, úgy ez egy kriptopénzzel is megtörténhet. Éppúgy, ahogy egy klasszikus pénz mögött, a kriptopénz mögött is dolgozók és használók sokasága áll. Politikai és földrajzi határoktól, helyi gazdaságoktól független, azokon átívelő és azokat magába foglaló gazdaság van kialakulóban, amely egy (vagy több) kriptopénzt használ.

Ha például budapesti újságíróként munkánkért bitcoint fogadunk el, munkabérünket elkölthetjük egy Norvégiából üzemeltetett webshopban, ahol szintén elfogadnak bitcoint. A fenntartó pedig megszerzett bitcoinjait felhasználhatja arra, hogy egy amerikai nyaralás során sört vegyen, feltéve, hogy talál olyan kocsmát, ahol elfogadják a kriptopénzt. Így épül a bitcoinhasználók közössége, és ez adja a bitcoin értékét – pontosabban ez is. 

Vagyis az állam valóban fontos szerepet játszhat egy pénz életében, és sokat tehet stabilitása megőrzéséért. Ezt a kriptopénzekről nem mondhatjuk el, hiszen nem áll mögöttük állam. Biztos azonban, hogy a kriptopénzhasználók és -elfogadók valós gazdasági tevékenységet tesznek az adott kriptopénz mögé. Nem lehet egyetlen okot, tényezőt megjelölni, amely biztosítja egy-egy kriptopénz értékét. Szerepet játszik benne a hit és a „hívők” valós gazdasági teljesítménye. Minél többen csatlakoznak azokhoz, akik pénzként elfogadják, annál stabilabbá és erősebbé válik az adott kriptopénz.

A fenti cikk a Kriptopénz ABC című könyv szerkesztett részlete. Hol fizethetünk, és hogyan kereskedhetünk kriptopénzzel? Mitől olyan biztonságos és átlátható a blokklánc? A Kriptopénz ABC nemzetközileg elismert szakértő szerzői kalauzolnak végig a legfontosabb tudnivalókon. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.