Válsághelyzetekben gyakran előfordul, hogy egy fotót vagy videót eredeti kontextusából kiemelve, új történettel ellátva kezdenek el keringetni a neten. Például amikor egy természeti katasztrófa után a netet elárasztja egy állítólagos helyszíni videó, amely azonban egy több évvel azelőtti, a világ egy másik pontján történt katasztrófát ábrázol.

A koronavírussal kapcsolatban is rengeteg hasonló megtévesztő esetet dokumentáltak már. Előjött például egy olyan, utcán heverő hullákat ábrázoló fotó, amely valójában egy több évvel ezelőtti, németországi művészeti projektet ábrázolt, vagy olyan videó a járvány gócpontjának tekintett vuhani piacról, ami valójában Indonéziában készült évekkel ezelőtt - vezeti fel az átverésekkel foglalkozó Urbanlegends.hu a Bellingcat oknyomozó portál anyagát arról, miként járhatunk utána mi magunk egy videó hitelességének.

A felvilágosító anyag egy koronavírussal kapcsolatba hozott videón keresztül illusztrálva prezentálja az olvasók, nézők lehetőségeit. Egy 2011-es, németországi Aldi-akció tömegjeleneteit ábrázoló felvételről ugyanis az terjedt el a közelmúltban, hogy egy holland város koronavírus miatt pánikoló lakóinak a rohamát ábrázolja. A tényellenőrzők különféle technikákat és online eszközeket bemutatva vezetik rá az olvasót, miként tudnak egy ilyen videót ellenőrizni. A csekkolás folyamata valahogy így néz ki:

- Egészséges kételkedés
- Azonosítható jelek keresése és ellenőrzése
- A felvétel aktuális megjelenésének visszakövetése
- Az eredeti felvétel beazonosítása

Ha kíváncsi a vizuális tényellenőrzés részleteire és a technikai hogyanokra, kattinson ide. 

A sajtó ugyanolyan domináns helyet foglal el a modern társadalomban, mint egykoron a vallás, mégsem vagyunk tisztában életünkre gyakorolt hatásaival. Az író-filozófus Alain de Botton A hírek című könyve nyugalmat, megértést és némi józan mérlegelést hoz a hírgépezetekkel való állandó érintkezésünkbe: tökéletes használati útmutató a média által bekebelezett világunkhoz. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.