Talán már évek óta van elképzelése saját szexualitásáról, de csak most bizonyosodott meg erről annyira, hogy nekünk is képes legyen elmondani. Az LMBTQ+ témával kapcsolatos nagyobb nyitottságnak és elfogadásnak köszönhetően a fiatalok manapság korábban „bújnak elő”: az utóbbi két évtized során az átlagos életkor 20-ról 16-ra csökkent.

Sérülékeny időszak lehet ez gyermekünk számára, fontos tehát odafigyelnünk a mentális egészségére. Ha támogatóan fogadjuk az érzéseit, azzal a lehető legnagyobb biztonságot nyújtjuk neki az elkövetkező évekre.

Ezt gondolhatjuk erről szülőként

Nem tudjuk, még kísérletezési időszakban van-e, vagy biztos a döntésében. Aggódunk, nem érte-e diszkrimináció vagy homofób támadás, és vajon hogyan reagál majd a család többi tagja. Ha még csak nem is gyanítottuk, hogy meleg, nem értjük, hogyan lehetséges, hogy nem vettünk észre semmit.

Mi járhat a gyerek fejében?

Valószínűleg aggódik, hogyan reagálunk, különösen, ha valaha is tettünk olyan kijelentést, amelyből azt gondolhatja, elutasítjuk az azonos nemű párokat.

Ha eddig titkolta a szexualitását, most egyfajta megkönnyebbülést érezhet. Ha még senki másnak nem mondta el, ez a beszélgetés döntő lépés lehet abba az irányba, hogy a világ elé is kilépjen.

Még ha el is hiszi, hogy mi mellette állunk, aggódhat amiatt, hogy az idősebb, konzervatívabb rokonok, például a nagyszülei hogyan reagálnak majd.

Szinte minden meleg fiú hallotta már a többieket „buzizni”, sokszor saját heteroszexuális férfiasságuk bizonygatására. Ezért valószínűleg még jobban tart attól, hogy a társai előtt is felfedje másságát.

Hogyan reagálhat a szülő az adott helyzetben?

Köszönjük meg, hogy elmondta. Erre a pillanatra egész életében emlékezni fog, ezért mondjuk el világosan, hogy mellette állunk és szeretjük. Ne beszéljünk sokat, hallgassuk meg inkább. Ne feledjük, hogy ugyanaz a személy, aki eddig is volt. Ha úgy érezzük, jólesne neki, öleljük meg.

Legyen ez a pillanat az övé. Még ha meglepetésként is ér minket a hír, és kell egy kis idő, amíg átgondoljuk a jövőjét, fontos, hogy ő ebből semmit se érzékeljen. Maradjon ez az ő nagy pillanata, és rögtön az elején biztosítsuk feltétlen támogatásunkról.

Mit tehet a szülő hosszú távon?

hvgkonyvek.hu

Amint készen áll rá, kérdezzük meg, mikor szeretne a többiekkel is beszélni, hogyan szeretné megosztani a hírt a testvéreivel és a többi rokonnal. Álljunk mellé ebben a folyamatban, és segítsünk megválaszolni a többiekben felmerülő kérdéseket.

Teremtsünk biztonságos közeget. Felmérések szerint a „buzi” és „köcsög” gúnynevekkel történő homofób bántalmazás a leggyakoribb az iskolákban. A szóbeli és a fizikai bántalmazás lehetősége nyilvánvalóan aggasztja, ezért igyekezzünk otthon következetesen támogató környezetet biztosítani számára, ahol mindig biztonságban érzi magát.

Álljunk pozitívan az LMBTQ+ ügyekhez. Szeretné tudni, hogy mit gondolunk valójában a másságáról. Beszéljünk ezért pozitívan az LMBTQ+ példaképekről. Kérdezzük meg, szeretné-e, hogy jobban megértsük a szexualitását, és tudna-e ajánlani nekünk ehhez filmeket vagy könyveket.

Tartsuk tiszteletben a partnereit. Bizonyára át kell állnunk fejben gyermekünk jövőjével kapcsolatban, de fogadjuk el, a szerelem az szerelem, kívánjuk tehát neki, hogy szerető, igaz társra találjon. Fogadjuk szívesen leendő partnereit, és örüljünk, ha egy számára fontos személyt szeretne bemutatni nekünk.

A fenti cikk a Mi jár a kamasz fejében? című könyv szerkesztett részlete.

Az Angharad Rudkin könyvében szereplő több mint 100 mindennapi helyzet segítségével megtudhatjuk, mit tegyünk, amikor gyerekünk ránk csapja az ajtót, és hogyan kezeljük például az online biztonságával, a szorongásával, az iskolai teljesítményével és a szexualitásával kapcsolatos kérdéseket. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.