1. Világosan tagold a válaszaidat!

A vizsgáztató nem lát a fejedbe, ezért törekedj arra, hogy a válaszaid logikusan felépítettek és érthetők legyenek. Általános áttekintéssel és a fő gondolatokkal kezdj, ezután következzenek a részletek! Ha több részből áll egy kérdés, próbáld ugyanabban a sorrendben megválaszolni a részkérdéseket, így könnyebben meg tudják majd ítélni a válaszodat.

Nézzük például a következő kérdést: „Mi a kognitív pszichológia? Nevezz meg néhány kulcsfontosságú eredményt a pszichológia ezen területéről! Végül magyarázd el, mit jelent a kognitív disszonancia!” Ez a kérdés három részből áll, amelyeket ugyanabban a sorrendben kell megválaszolni, ahogyan a kérdésben is követték egymást.

Ne félj leírni alapvető vagy elemi dolgokat! Nem az a lényeg, hogy olyan dolgokról írj, amelyeket a tanárod nem tud, hanem az, hogy megmutasd, te mit tudsz. Szerepeljenek tehát az alapvető tudnivalók és tények! A vizsgáztató inkább azért fog megbuktatni, mert kihagytál bizonyos dolgokat, és nem azért, mert túl sokat írtál.

2. Válaszaid legyenek könnyen olvashatók!

Nem fogsz pontokat szerezni olyasvalamiért, amit képtelenség megérteni. Ha kézzel írsz, figyelj az írásodra! Nem kell gyönyörűnek lennie, de olvashatónak igen. Jelezd egyértelműen, hol kezdődnek az egyes válaszok, vagyis a címsorba írd be a kérdés témáját: „4. kérdés: Fogyasztói elmélet”. Ha nagyon hosszú a válasz, tagold szakaszokra, és ha lehet, használj alcímeket is, például „Háttér”, „Kialakulás”, „Alkalmazás” és „Korlátok”.

3. Ne tippelj, csak amennyit muszáj!

Tegyük fel, hogy a bakteriális fertőzések elleni antibiotikumról, a penicillinről kell írnod, és szeretnél pár szót írni a felfedezéséről is. Ám nem emlékszel arra egészen pontosan, hogy Sir Alexander Fleming, a londoni St. Mary Kórház professzora fedezte fel 1928-ban. Ezért érdemes inkább ezt írni: „A penicillint egy brit professzor fedezte fel az 1920-as évek végén.” Nem feltétlenül kell minden apró részletre emlékezni, inkább fogalmazz általánosabban, mint hogy a tippelés miatt hibás adatokat írj le, például: „A penicillint Ferguson professzor fedezte fel 1926-ban Marylandben.”

De ugyanígy, ha nem emlékszel arra a konkrét számra, hogy „826 ezer”, akkor nyugodtan írd azt helyette, hogy „több százezer”. Ha nem jut eszedbe az a dátum, hogy „1543”, akkor írhatod azt is, hogy „a 16. században”. Ha pedig „Thomas F. Grant és Christopher P. Smith, a Bostoni Egyetem professzorai” nem ugranak be, akkor írd azt, hogy „két amerikai kutató”!

4. Fogalmazz tömören!

Ha egy mondatot a jelentésének csorbulása nélkül le tudsz rövidíteni, akkor tedd azt! Nem kell sokat írni, csak azért, hogy sok lapot adj be. Nem célravezető stratégia semmitmondó mondatokat írni, vagy egy egyszerű elvet öt hasonló példával illusztrálni. Csak akkor írj sokat, ha tényleg rengeteg jó gondolatod van. A világos és pontos megfogalmazás szintén fontos. A rövid, egyszerű állítások sokkal hatásosabbak, mint a hosszú és elegáns mondatok, amelyeknek a végére érve az olvasó azt sem tudja már, miről is szólnak. Tanácsos tehát például azt írni, hogy „Brazília egy gazdag biodiverzitással rendelkező, hatalmas ország”, és nem azt, hogy „Nem mehetünk el a mellett a tény mellett, hogy területét tekintve Brazília más országokhoz képest jelentős, ráadásul az úgynevezett biodiverzitása is meglehetősen gazdag”.

5. Rukkolj elő valami extrával!

Ha a válaszod olyan dolgokat is tartalmaz, amelyek nem szerepeltek a tankönyvben, és nem hangzottak el előadáson sem, ezzel ki fogsz tűnni a tömegből. Én ezeket a bónusz adatokat az internetről vagy más könyvekből szoktam kikeresni. Ha például New Yorkról kell írnod, egy ilyen extra információ lehet az, hogy a város eredetileg holland uralom alatt állt, és 1664-ig New Amsterdamnak hívták.

6. Saját példákat használj!

A legjobb módszer ahhoz, hogy a válaszaid kitűnjenek, és megmutasd, hogy ténylegesen érted az anyagot, ha saját példákkal állsz elő, és nem a tankönyvből veszed őket. Ha ez nehéznek tűnik, hozhatsz onnan is példákat, azok alapvető elemeit megváltoztatva. Tegyük fel, hogy a száműzetésről (vagyis az otthon kényszerű elhagyásáról) tanultatok, a példa pedig az itáliai költő, Dante száműzetése volt Firenzéből. Ehelyett kereshetsz más példákat is, úgymint Napóleon száműzetését Franciaországból Elba szigetére, vagy Trockij száműzetését a Szovjetunióból Mexikóba.

7. Kérdőjelezd meg vagy kritizáld a tanultakat!

HVG KÖnyvek

Ha felhívod a figyelmet egy elmélet vagy egy fogalom kapcsán szóba jöhető feltevésekre, burkolt jelentésekre vagy az elmélet korlátaira, azzal demonstrálni tudod önálló, kritikai gondolkodásodat. Ez nem azt jelenti, hogy arrogánsnak kellene lenned, vagy el kellene utasítanod már bizonyított elméleteket, ha azonban rá tudsz mutatni a gyenge részeikre, azért extra pontokat kaphatsz.

8. Írj le minden lépést a számolásos feladatoknál!

Ha olyan feladatokat kell megoldanod, amelyeknél számolni is kell, akkor írj le minden lépést, amely a probléma megoldásához vezet! Egyértelmű legyen tehát, hogyan kaptad meg az eredményt! Ezzel bizonyítod, hogy érted a témát, és ha rossz is a végeredmény, a helyes megoldási módszerért járnak majd pontok.

A fenti cikk Olav Schewe Szuperdiák című könyvének szerkesztett részlete.

Szeretnél jobb eredményeket elérni az iskolában? Brillíroznál a vizsgákon? Eleged van a stresszből és az idegeskedésből? Olav Schewe közepes tanuló volt az általános iskolában, végül szuperdiáknak bizonyult a világ legjobb egyetemein. Könyvét itt rendelheted meg kedvezménnyel.