A generatív AI nem az első és nem is az utolsó innováció az emberiség történetében. Jóval az AI megjelenése előtt olyan tudósok, mint Schumpeter, elemezték az innováció mechanizmusait.
Schumpeter szerint az innováció a „kreatív rombolás” folyamatán keresztül megy végbe: amikor a vállalkozók új termékeket, szolgáltatásokat és termelési módokat dobnak piacra, ezzel megzavarják a meglévő iparágakat. Ez a felfordulás munkahelyek megszűnését és egyben új munkahelyek létrejövését is eredményezi: az elavult iparágak munkahelyei eltűnnek, míg a feltörekvő ágazatok új munkahelyeket teremtenek. Az új munkahelyek azonban gyakran más kompetenciákat igényelnek, ami ebben a változó időszakban átmeneti munkanélküliséggel és átképzési kihívásokkal járhat a munkavállalók körében.
A munkahelyek elvesztésével kapcsolatban két gondolatot tartok fontosnak kiemelni:
• Munkahelyek szűnnek meg, de újak is jönnek létre. Általában szeretjük a munkahelyek megszűnését hangsúlyozni és a munkahelyteremtést lekicsinyelni.
• Az új munkahelyeknél „képzésre” van szükség. Az új munkahelyek új kompetenciákat, új képesítéseket igényelnek. A munkaerő képzése és a karrierváltás kulcsfontosságú.
https://hvg.hu/hvgkonyvek/20260614_a-mesterseges-intelligencia-tenyleg-az-eletunkre-tor
Az innováció kevésbé halálos, mint hinnénk
Schumpeterrel folytatva, van egy tény, amelyet csak ritkán szoktak megemlíteni: az elmúlt évtizedek innovációi ritkán számolnak fel teljes szakmákat, ehelyett azt látjuk, hogy bizonyos feladatok vagy munkakörök tűnnek el.
Gyakran hozom fel példaként a táblázatkezelőket, amikor azt magyarázom, hogy a munkahelyek eltűnése sosem teljes körű. A múltban a könyvelők papíron dolgoztak és számológépeket használtak. Sok időbe telt a számítások elvégzése, és rengeteg ellenőrzést kellett végezniük. Munkájuk jelentős részét az ismétlődő feladatok tették ki, valódi hozzáadott érték nélkül.
A számítógépek és a táblázatkezelő alkalmazások megjelenésével a könyvelők egyszerre gyorsabban és hiba nélkül tudtak számolni. De nem szűnt meg a munkájuk. Elfogadták az eszközt, produktívabbá váltak, és más feladatokra tudtak koncentrálni, amelyekre korábban nem volt idejük.
Az eszköz, amelynek elvileg elavulttá kellett volna tennie a szakmájukat, valójában lehetővé tette, hogy nagyobb hatékonysággal dolgozzanak, mentesítve őket az alacsony értékű feladatoktól (számítások és ellenőrzés), de nem a fő üzleti tevékenységüktől (szakmai tanácsadás és elemzés).
Generatív AI-rendszerek: az utolsó céges alkalmazottak?
Félreértés van az AI képességei körül, és ezért érzik egyesek úgy, hogy veszélyben van a munkahelyük. Helytelen azt állítani, hogy az AI versenyben áll az emberekkel. Az emberek és az AI más-más feladatokban jeleskednek, és nem lenne értelme kipróbálni, hogy egymás területén versenyezzenek. Azért nem léphetnek egymás helyére, mert kiegészítik egymást.
Az AI nyújtotta információ értékét a prompt jelenti, az AI működésképtelen nélküle. Bizonyos alkalmazásokban azonban az AI automatizálja a feladatokat, és nincs szükség promptra, mint például a programozásban a programozót segítő copilotrendszereknél. Azt gondolhatnánk, hogy ezekben a helyzetekben az emberek már nem adnak hozzá értéket a munkához.
Ez a hipotézis akkor állná meg a helyét, ha az AI az esetek száz százalékában releváns lenne, de messze nem így van. Az embereknek továbbra is ellenőrizniük kell az AI által végzett munkát, mert a rendszerek hibázhatnak vagy hallucinálhatnak.
Bizonyos unalmas, alacsony hozzáadott értékű feladatok automatizálásával megjelenik az új kompetenciák, és ezáltal „új munkahelyek” iránti igény. Itt idézőjeleket használok, mert a valóságban az AI vékonyka politúrja mögött bizonyos munkahelyek nem igazán fognak jelentős változáson átesni. Az új munkahelyeket két kategóriába sorolhatjuk.
Az AI munkahelyi felhasználásának két szintje
Az AI-alkalmazás első szintje az AI használatával és felügyeletével kapcsolatos. A munkahelyi alkalmazottakat meg kell tanítani az eszközzel való interakcióra és kimenetének vezérlésére, kicsit úgy, mint az iparban az új gépek esetén. Azzal, hogy a feladatok operatív végrehajtását a mesterséges intelligenciára bízzuk, az emberek összpontosíthatnak a prompt és az ellenőrzés fázisaira. Persze azt is tudniuk kell, hogyan reagáljanak előre nem látható eseményeknél, mivel lesznek olyan helyzetek, amikor az AI butaságokat csinál.
A második jártassági szint a „fejlesztőkre” vonatkozik, akik „barkácsolnak” a gépeken. A mesterséges intelligencia olyan összetett új feladatokat igényel, hogy azokat képzett szakembereknek kell majd elvégezniük. A „fejlesztők” képesek lesznek létrehozni AI-rendszereket, megfelelően beállítani a paramétereiket, illetve kritikus hiba esetén megjavítani őket. Minden bizonnyal „tech” és „oktatói” profillal rendelkeznek majd, és az első kategóriába tartozó felhasználóknak ők fogják megtanítani az AI megfelelő használatát.
Schumpeter alapján a kreatív rombolás itt a következőkben nyilvánul meg:
• lesznek munkakörök, amelyek egy szakmán belül lecserélődnek és átalakulnak (első kategória);
• új szakmák jelennek meg az ezeknél az új munkaköröknél használt eszközök megalkotására, működtetésére és karbantartására (második kategória).
Milyen következményekkel jár ez a vállalati struktúrára?
Néhány vállalat úgy döntött, hogy algoritmusokat használ az alkalmazottai időbeosztásának és munkatempójának megszervezésére. De nem minden vállalatnak kell ezt az utat járnia a munka egyre nagyobb mértékű dehumanizációja felé haladva. Talán még az is lehetséges, hogy ezúttal annak leszünk a tanúi, hogy a vállalati hierarchiában a magasabb szintek lefokozódnak.
Akik ma nem teljesítenek kiemelkedően a munkájukban, sokkal jobbá válnak az AI-használat révén. A kiterjesztett intelligenciával jobban ki tudják bontakoztatni képességeiket. Míg lehet, hogy velük ellentétben egy most kiválóan teljesítő személy nem fog annyit fejlődni a jövőben.
Ez egy optimista forgatókönyv, de azért megköveteli, hogy ne maradjunk passzívak. Ha valaki, aki nem volt túl kiemelkedő, nem tanul meg fejlődni az eszköz használatával, azt kockáztatja, hogy lemarad. Különösen akkor, ha a már ma is kiemelkedően teljesítő személy ötvözi az eszköz erejét a meglévő képességeivel.
Ahhoz, hogy segítsünk egy AI-használatban nem túl jártas személynek, a képzésnek arra kell összpontosítania, hogy hogyan lehet a legjobban kihasználni az eszközt. Ez elsősorban egyéni felelősség.
Foglalkoztatottság szempontjából előny, nem akadály
2023 szeptemberében az Élysée-palota meghívott engem és más szakértőket, hogy vegyünk részt a franciaországi generatív AI-bizottság munkájában. A cél az volt, hogy áttekintsük a generatív AI lehetőségeit, és az etikával, a gazdasággal, a termelékenységgel és egyebekkel kapcsolatos sok-sok kérdésre választ találni.
Különösen érdekes lehet a bizottság társelnökének, Philippe Aghiong közgazdásznak az AI hatásáról alkotott véleménye, mert összhangban van a schumpeteri logikával, számokkal és magyarázatokkal alátámasztva. Szerinte a mesterséges intelligencia gazdaságra gyakorolt hatásai inkább pozitívak, mintsem negatívak. A bizottságban jelen lévő szakértők konszenzusa szerint a mesterséges intelligencia növekedési potenciált jelent, több okból is.
Először is, a mesterséges intelligencia lehetővé teszi bizonyos feladatok automatizálását az áruk és szolgáltatások… de az ötletek előállításában is. Az ötlet az innováció lelke. Azzal, hogy az AI segít jobb ötleteket létrehozni, lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy növeljék a termelékenységet, a minőséget és a kutatási hatékonyságot is.
A bizottság értékelte az AI foglalkoztatottságra gyakorolt hatását. Ehhez egy kutatást végzett kilencezer francia vállalat mintáján. Mit talált? Összességében azt, hogy az AI-t alkalmazó francia vállalatok több munkahelyet teremtenek, mint a hasonló, AI-t nem alkalmazó vállalatok.
De hogyan magyarázható ez az eredmény? Úgy, hogy az AI produktívabbá tesz bennünket. És ezáltal versenyképesebbé is tesz. Ha a cég globálisan bővíti a piacát, automatikusan növeli a terméke iránti keresletet, és ennek eredményeként nő a foglalkoztatás.
Ez nyilvánvalóan nem érinti egyformán az összes munkahelyet. Például a fizikai munkákat sokkal kevésbé érinti majd, mint az irodai munkákat. A munkahelyeknek csupán 5%-a lesz valóban veszélyben. Ám ha belegondolunk, ez elég alacsony szám.
Robot, nem pilóta
HVG Könyvek
A legkevésbé munkahelyromboló forradalom
Az a mítosz, hogy az AI majd leváltja az embereket a vállalatoknál, nagyon utópisztikus. Ez nem jelenti azt, hogy senki nem veszíti el az állását, de ezek a jelenségek marginálisak lesznek. Még az is kijelenthető, hogy az AI sokkal kevésbé hat rombolólag a munkahelyekre, mint a korábbi forradalmak (ipari és digitális forradalmak).
Ez persze nem jelenti azt, hogy félvállról kellene venni az AI-t: át fogja alakítani a vállalatok működését, és mindenkinek meg kell tanulnia bánni vele, ha lépést akar tartani. Szerencsére az AI könnyen hozzáférhető és könnyen érthető. Minden kommunikáció köznyelven zajlik, nem programnyelven. Egy gyors képzés és néhány próbálkozás elegendő az eszköz elsajátításához.
Végső soron az egyetlen dolog, ami visszatarthat, az ismeretlentől való félelem vagy a lustaság, de ha ezt leküzdik, bárki profitálhat ebből az innovációból.
A fenti cikk Luc Julia AI-kutató Robot, nem pilóta című könyvének szerkesztett részlete. A kiadványt itt rendelheti meg kedvezménnyel.
