Mennyit érhet a Parlament épülete?

Ha a Parlament épületét holnap elnyelné a kiáradt Duna, műemléki értékelés hiányában nem lehetne megállapítani a valós kárértéket - tudta meg lapunk egy értékbecslőtől. Ezen felbuzdulva kiváncsiak lettünk, hogy vajon mennyit érhet a Parlament épülete, ám az általunk megkérdezett értékbecslők szakmai okokból nem vállalták a közreműködést a cikkben. Ezért kiszámoltunk magunk az összeget.

"A korrekt szakvélemény elkészítéséhez 5-10 különböző területen dolgozó szakember 1 éves munkájára lenne szükség" - összegezte a szakma véleményét Dippong Magdolna építész, műemlékek értékelésére szakosodott értékbecslő. És persze nem kevés pénzre: a piacon egy műemlék épület értékelői szakvéleménye - a munka bonyolultságától függően - 1-3 millió forintba kerül.

Szerkesztőségünk ezért félig játékból, félig kiváncsiságból elvégezte a Parlament épületének műemléki értékelését. Egyszerűen eljátszottunk a gondolattal, hogy ha egy nemzetközileg ismert magyar nagyvállalkozó wellness szállodává szeretné kibérelni a Parlament épületét, a vagyonkezelői jog értéke alapján vajon mennyit kellene letennie az asztalra?

Számításunk szerint a Parlament eszmei értéke mintegy 400 milliárd forintra tehető. Felhívjuk a tisztelt olvasó figyelmét, hogy a végeredményünk megfelelő szakértelem és hozzáértő tapasztalat nélkül készült, az semmilyen körülmények között nem helyettesíti a professzionális értékelői szakvéleményt. Valós értékelői módszertanon alapuló, ám teljesen önkényes számításunkat a cikk alján lévő táblázatban találja.

Kapcsolódó cikkeink:

- Lesz-e napkollektor a Parlament tetején?

Hogy demonstráljuk az értékelés összetettségét, először is tisztáznunk kell, hogy mit értünk értékelés alatt. "Egy műemlék eszmei értéke a történeti, művészeti és morális értékeinek sajátos ötvözetét fejezi ki. Azt a jelentőséget, melyet a társadalom tulajdonít a védett ingatlannak" – mondta lapunknak Dippong Magdolna.

A szakértő szerint az eszmei érték valósabb képet ad egy műemlék épület értékéről, mint a műszaki paraméterek, mert előbbi tartalmazza a társadalmi értéket is. Vagyonkezelői oldalról pedig pénzben kifejezhetővé teszi azt a társadalmi felelősséget, amelyet az állam vagy az önkormányzat az elhanyagolt, de nagy társadalmi értéket képviselő ingatlanjai után visel.

Egy példa: az eszmei értéket alapul véve a körülbelül 260-300 magyarországi kastély esetében a megfelelő állagmegóvás - minimális 2 százalékos értékcsökkenéssel számolva - becslések szerint 50 milliárd forintos költséget jelentene évente az államnak.

Ehhez képest a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2009-ben néhány száz milliót költött a műemlék épületek állagmegóvására. Dippold úgy véli: szükséges lenne eszmei értéken biztosítani a műemlékeket, hiszen ez jobban közelíti a valós veszteséget is.

A műemlék ingatlanok esetében az eszmei érték meghatározása nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat. Az értékelők egyik fő szempontja a K tényezőnek nevezett érték meghatározása (a másik a V érték, az épület újraelőállítási költsége). A „K” tényező meglehetősen képlékeny mutatószám: az épület történeti, művészeti és morális értékeinek sajátos ötvözetét fejezi ki. Függ a műemlék-típus ritkaságától, építtetőjének történelmi szerepétől, építészének ismertségétől, tervezői kvalitásaitól, az épület társadalmi és művészi értékétől, stb.

Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő speciális állami vagyonelemekről szóló leltárában nem szerepelnek műemlék ingatlanok, így a Parlament értéke sem. A forgalomképtelen műemlék ingatlanokat ugyanis az állam – más ingatlanokhoz hasonlóan – csak a Számviteli Törvény szerinti nyilvántartási értéken rögzíti.

A nyilvántartási érték azonban a műszaki érték 10-30 százaléka, bár van olyan ingatlan is, amelynek csak szimbolikus nyilvántartási értéke van. A diósgyőri váré például csak 100 forint, a Citadelláé 900 forint. Nyilvánvaló, hogy a Citadella értéke nem lehet egy ezres alatt.

Dippold Magdolna szerint jóval közelebb állna a valósághoz, ha forintosított, és nem fiktív K tényezővel dolgozhatnának az állami tulajdonban lévő műemlékek értékelése során.

A Parlament épületének becsült eszmei (műemléki) értéke

Ingatlan jellege: műemlék

Értékbecslés célja: vagyonkezelői jog értékének meghatározása

Értékelési módszer: újraelőállítási költség alapú

Képlet: E = V x K (E = eszmei érték; V = az újraelőállítás értéke; K = fiktív tényező)

K = (a + b + c + d +e + f) / 6, ahol [a...f] nagyobb vagy egyenlő mint 1,0 és kisebb vagy egyenlő, mint 3,0

a = RÉGISÉGÉRTÉK, KOR

b = TÁRSADALMI ÉRTÉK

c = MŰVÉSZETI ÉRTÉK

d = RITKASÁGÉRTÉK (EGYEDISÉG)

e = ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK

f = EREDETISÉG, HITELESSÉG

Számításunk szerint: K = 2, azaz: (1 + 3 + 1 + 3 + 2 + 2) / 6 V = 200 milliárd (a Parlament felújítása 1988-tól napjainkig reálértéken számolva mintegy 20 milliárd forintot tett ki. Az újraelőállítás becsült értékét - teljesen önkényesen - ennek tízszeresére lőttük be).

Végső érték: E = 400 milliárd forint