Telekáron lehet családi házat venni

Külső budapesti kerületekben vagy az agglomerációban érdemes kutatnia annak, aki mostanában úgy akar építési telket vásárolni, hogy azon még áll egy ház is. Nem reménytelen vállalkozás, ha nem is mindig egy üres telek áráért, de ahhoz nagyon közel lehet ilyeneket beszerezni. Persze, nem csupán az ország középső részén, hanem a legtöbb faluban vagy a városok külső részein is.

Tapasztalatainkat megerősítette Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője is. Beszámolója szerint gyakorlatilag a lokációt veszi meg a magánember vagy a befektető cég. Az nyilvánvaló, hogy egy közművesített, amúgy az összeomlás előtt álló ház legnagyobb értéke – a lokáción kívül – maga a víz, gáz, csatorna megléte.

Déry Attila több példája közül talán Gyömrőt érdemes kiemelni. Ezen a keleti agglomerációs településen szinte telekáron, vagyis 10-12 millió forintért árulnak 30-40 éve épült Kádár-kockákat. Információnk szerint a dél-keleti agglomerációba tartozó, Pestszentimrével összenőtt Gyálon hasonló árakat lehet megfigyelni. A város belső körzeteiben már csakis bontással lehet telekhez jutni, egymás után tűnnek el a rogyadozó házak, s helyükre – vállalkozói beruházással – 2-4 lakásos ikerházakat húznak fel, falatnyi helyet hagyva a mini előkertnek és a gépkocsibeállónak.

Más szakértőktől tudjuk, hogy a külső kelet-pesti kerületnek a közigazgatási határhoz közeli részein több ingatlanfejlesztő is bevásárolt olyan területből, amelyen később több száz lakásos lakóparkot építene, s amelyek egy részén még házak állnak. A projekteket azonban befagyasztották, így egyelőre benne állnak a százmilliók.

Az OC szerint van egy másik általános tendencia. Ez pedig az, hogy a családi ház árak csökkenése miatt a korábban csak építési telek vásárlásban és saját célú építkezésben gondolkodó vevők egyre gyakrabban keresnek családi házakat párhuzamosan a telkekkel. Idén az első negyedévben Budapest egészét nézve a 13 millió forintos telkekre érkezett a legtöbb érdeklődés, ezzel szemben az agglomerációban, illetve az ország keleti és nyugati felében is az 5-6 millió forint körüli építési telkek voltak a legkeresettebbek. A kereslet viszonylag széles értéktartományon oszlik el, hiszen a 26 milliós és 45 milliós telkekre is viszonylag sok megkeresés érkezett, de a 100 millió forint fölötti kategóriában is vannak még keresők. A keresők ötöde 60 milliónál drágább építési telket nézett.

Stiller Ákos

A telekméretek tekintetében egységes képet mutatnak az ország egyes területei, az 500 és 700 négyzetméter körüli építési telkekre érkezett a legtöbb megkeresés a fővárosban, annak agglomerációjában és a vidéki területeken is. Bár a vidéki területeken a nagyobb – 1200 négyzetmétert meghaladó – telkekre is komoly kereslet mutatkozik. A nyugati országrészben a legtöbb érdeklődés az 500 négyzetméter körüli építési telkekre érkezett, a második legkeresettebbek pedig a 700 négyzetméter körüliek. Annak ellenére, hogy a legtöbben a kisebb telkek iránt érdeklődtek, a nagyobb méretű telkek jóval keresettebbek az ország nyugati felében, mint Pest megyében, vagy a fővárosban.

A keresők csaknem 40 százaléka az 1200 négyzetméternél nagyobb telkekről érdeklődött. A keleti országrészben nincs jelentős különbség az ország másik feléhez képest. A legkeresettebb telkek az 500 négyzetméteres tartományba estek. Hasonlóan a nyugati részhez, az 1200 négyzetméternél nagyobbakra erősebb kereslet mutatkozik, bár a nyugati 40 százalékkal szemben keleten 10-ből csak 3 kereső érdeklődik az ennél nagyobb telkek iránt.