Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A döntési folyamat elhúzódása miat sok esetben hónapokat, sőt éveket is csúszik egy-egy önkormányzati energiaberuházás. Ez még a jobbik eset, hiszen gyakran előfordul, hogy a különféle ajánlatok közül a pártatlan szakmai kontrol hiányában olyan fejlesztésekbe vágnak bele a települések, amelyek megtérülése még egy esetleges pályázati támogatás mellett is kétséges. A helyzeten segíthetne egy kistérségi, járási energetikusi rendszer felállítása, amely nem csak az önkormányzatokat, de a megalapozott ajánlatokat benyújtó vállalkozásokat is védené a papíron jól kinéző, de a valóságban kétséges eredményeket produkáló fejlesztési tervekkel szemben. Ráadásul a helyi energiastratégiák kidolgozásával a rendszer a nemzeti energetikai célkitűzések elérését is támogathatná.
Szakemberek híján az önkormányzatok sok esetben nem tudnak választani a beérkező ajánlatok közül. „Az ArchEnerg tagvállalatai működésük során számos alkalommal kerülnek kapcsolatba különböző projektek kapcsán az önkormányzatokkal. Általános tapasztalat, hogy az önkormányzatok jó része, még a nagyobb 15-20 ezer fős települések sincsenek mindig felkészülve az energetikai döntések meghozatalára” – mondja Makra József, az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter elnöke.
A mostani költségvetési körülmények között érthető, ha minden település nem engedheti meg magának energetikai szakértő alkalmazását, de az elnök szerint, több település összefogásával egy-egy szakember alkalmazása megoldható lenne, a díjazást és a költségeket pedig idővel akár a fejlesztések költségmegtakarításaiból is fedezhetnék a kistérségek (2013. január 1-től járások) és az önkormányzatok. „A megvalósításra több éve kész javaslatok léteznek, amelyeket a különböző önkormányzati szövetségek is támogatnak. Ráadásul az egy-egy szakemberre épülő rendszer idővel egyfajta kistérségi energetikai tanácsadó hálózattá is kibővíthető lenne, amely nem csak az önkormányzatokat, de akár a lakosságot is támogathatná energiaügyeik hatékony szervezésében” – teszi hozzá.
„A szakemberek kidolgozhatnák a helyi energetikai fejlesztési terveket, stratégiákat, segíthetnének összehangolni az adott kistérség településeinek energetikai fejlesztéseit” – mutat rá Makra József.„Közeleg a 2020-as céldátum, amely mind a megújuló energiaforrások alkalmazása, mind az emissziómentes technológiák tekintetében mérföldkő. Sok a tennivaló, viszont a rendelkezésre álló idő fogy és a hátralévő 8 év eredményes kihasználásához minden segítség jól jön”.
