Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Augusztusban 272 építőipari céggel szemben indult felszámolási eljárás. Ez lényegesen kevesebb az elmúlt negyedév 430-as havi átlagánál, de hogy csupán a cégbírósági szabadságolások miatti szezonális visszaesésről beszélhetünk, jól látszik abból, hogy a szám lényegében megegyezik a tavaly augusztusi adattal.
„Az ágazat állapota továbbra sem ad okot az optimizmusra, bár kétségtelen, hogy a júliusi kibocsátás 7,6 százalékkal meghaladta a tavalyi év azonos időszakának értéket” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.
Csakhogy az igazgató szerint a növekedés rendkívül alacsony bázison következett be, és túlságosan koncentrált ahhoz, hogy az ágazat egészében éreztesse hatását. „Az épületek építése továbbra is visszaesést mutat, így a növekedés néhány nagy állami beruházásnak, elsősorban útépítésnek köszönhető. Ez viszont kevés cég kiváltsága, és még ezeken belül is rendkívül rossz a fizetési morál. Nem gondoljuk tehát, hogy a jövőben kevesebb bajba jutott céget látnánk az ágazatban” – mondja az igazgató, aki szerint borúlátásra ad okot az is, hogy az új szerződések volumene még mindig csökkenést mutat.
Augusztusban folytatódott a végelszámolások számának visszaesése. Itt már nehezebb elkülöníteni egymástól a szezonalitást és a trendszerű változást. A múlt hónapban ugyanis 185 építőipari vállalkozással szemben indult végelszámolási eljárás, s ez tökéletesen illeszkedik abba csökkenő tendenciába, ami a tavaszi csúcsidőszak óta tart – akkoriban havi 600 cég jutott erre a sorsra.
„A kedvezőnek tűnő adatok mögött nem az ágazat megtisztulása, hanem a jogszabályok és a cégbírósági gyakorlat megváltozása áll. Ma már nem kell kényszer-végelszámolást elrendelni minden magára hagyott vállalkozás esetében, mint korábban, hiszen a föllelhetetlen, adminisztratív kötelezettségeivel nem foglalkozó cégeket egyszerűen törölni lehet a működő cégek közül” – mondja az Opten ügyvezető igazgatója. A változást jól mutatja, hogy idén augusztusban a megszűnő cégek száma csaknem 70 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusi értéket, vagyis ezen a téren egyáltalán nem volt érzékelhető a szezonális visszaesés.
Augusztusban némiképp emelkedett a cégalapítások száma, de a 283 új bejegyzés messze elmarad a korábbi évek átlagától. „Tekintettel az ágazat helyzetére a kérdés nem az, hogy miért esik vissza a cégalapítások száma, sokkal inkább az, hogy mi a háttere annak, hogy még mindig ennyi társaság alakul” – mondja Tóth Tamás. Az Opten igazgatója szerint a szétaprózott cégstruktúra egyre nagyobb elővigyázatosságot követel meg az új cégekkel szerződőktől.
„Az ágazat állapota továbbra sem ad okot az optimizmusra, bár kétségtelen, hogy a júliusi kibocsátás 7,6 százalékkal meghaladta a tavalyi év azonos időszakának értéket” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.
Csakhogy az igazgató szerint a növekedés rendkívül alacsony bázison következett be, és túlságosan koncentrált ahhoz, hogy az ágazat egészében éreztesse hatását. „Az épületek építése továbbra is visszaesést mutat, így a növekedés néhány nagy állami beruházásnak, elsősorban útépítésnek köszönhető. Ez viszont kevés cég kiváltsága, és még ezeken belül is rendkívül rossz a fizetési morál. Nem gondoljuk tehát, hogy a jövőben kevesebb bajba jutott céget látnánk az ágazatban” – mondja az igazgató, aki szerint borúlátásra ad okot az is, hogy az új szerződések volumene még mindig csökkenést mutat.
Augusztusban folytatódott a végelszámolások számának visszaesése. Itt már nehezebb elkülöníteni egymástól a szezonalitást és a trendszerű változást. A múlt hónapban ugyanis 185 építőipari vállalkozással szemben indult végelszámolási eljárás, s ez tökéletesen illeszkedik abba csökkenő tendenciába, ami a tavaszi csúcsidőszak óta tart – akkoriban havi 600 cég jutott erre a sorsra.
„A kedvezőnek tűnő adatok mögött nem az ágazat megtisztulása, hanem a jogszabályok és a cégbírósági gyakorlat megváltozása áll. Ma már nem kell kényszer-végelszámolást elrendelni minden magára hagyott vállalkozás esetében, mint korábban, hiszen a föllelhetetlen, adminisztratív kötelezettségeivel nem foglalkozó cégeket egyszerűen törölni lehet a működő cégek közül” – mondja az Opten ügyvezető igazgatója. A változást jól mutatja, hogy idén augusztusban a megszűnő cégek száma csaknem 70 százalékkal haladta meg a tavaly augusztusi értéket, vagyis ezen a téren egyáltalán nem volt érzékelhető a szezonális visszaesés.
Augusztusban némiképp emelkedett a cégalapítások száma, de a 283 új bejegyzés messze elmarad a korábbi évek átlagától. „Tekintettel az ágazat helyzetére a kérdés nem az, hogy miért esik vissza a cégalapítások száma, sokkal inkább az, hogy mi a háttere annak, hogy még mindig ennyi társaság alakul” – mondja Tóth Tamás. Az Opten igazgatója szerint a szétaprózott cégstruktúra egyre nagyobb elővigyázatosságot követel meg az új cégekkel szerződőktől.
