Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az építőipart sújtó negatív hatásokkal egyre nehezebben birkóznak meg a hazai vállalkozások, elsősorban új piacokat keresnek, a tervezett beruházásokat inkább elhalasztják, ám a túlélési stratégiáknak mind kevesebb eszköze áll a rendelkezésükre. A feketemunka és a lánctartozás csökkenésével továbbra sem számolnak a cégek – derül ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elemzéséből, amit az azenpenzem.hu ismertet.
A hazai tulajdonban lévő vállalkozások válaszai azt mutatják, hogy az építőipar tovább zsugorodott. A cégek háromnegyedénél 2012 első felében csökkent vagy változatlan maradt az értékesítés nettó árbevétele, az árbevétel-arányos jövedelmezőség is tovább csökkent, a válaszadók közel kétharmadánál egy százalék alatti.
A magánmegrendelések visszaesése miatt a cégek az export növelésében és a rengeteg adminisztrációval járó, sokszor önköltségi, sőt irreális áron pályázott közbeszerzések felé fordulásban próbálják a kiutat keresni. Az újra elindított szocpol pedig nem nyújt jelentős segítséget a lakáspiac fellendítéséhez. Az elbocsátások folytatódnak, a vállalkozások egyharmada számol a következő hat hónapban létszámcsökkenéssel.
A jó üzleti menetet leginkább zavaró tényező továbbra is a megrendelések hiánya, az ehhez társuló konkurencia, illetve a megrendelők fizetőképtelensége. A fizetőképtelenség olyannyira probléma, hogy a válaszadók 100 százaléka jelezte, hogy kisebb-nagyobb mértékű kintlévősége van. Ezeknek átlagosan 30 százalékát behajthatatlannak minősítették.
Az építőipari cégek szerint hatékonynak bizonyult a közbeszerzési törvény végrehajtási rendelete, amely szerint a beruházás generálvállalkozója csak akkor kapja meg a pénzét, ha kifizette az alvállalkozóit - írta a Világgazdaság a felmérés alapján. Egy év tapasztalatai alapján a rendelkezésnek köszönhetően javult a fizetési fegyelem, megállni látszik az immár 400 milliárd forintra rúgó építőipari lánctartozás növekedése. Éppen ezért az ÉVOSZ feleslegesnek tartja a fedezetkezelő visszaállítását a közbeszerzési piacra.
