A kormány kiemelt figyelmet szentel Eszterházának - mondta a sajtótájékoztatón Zumbok Ferenc kormánybiztos. A két éve tartó rekonstrukció célja, hogy európai kulturális központ alakuljon ki a műemlékegyüttesben és a kastélyt övező történeti kertben. Nemcsak a helyreállítások szolgálják ezt a törekvést, hanem az is, hogy jövőre 200 millió forint jut a kastély zenei és más kulturális programjaira, tízszer annyi, mint a korábbi években - mondta el a kormánybiztos, hozzátéve, hogy jövő nyáron világsztárokkal találkozhat a közönség az Eszterházán.  

A Lés-erdő rekonstrukciója 176 hektárt érint - közölte Orbán Tibor, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója. A projekt konzorciumban, a zrt. vezetésével valósul meg. További konzorciumi partner a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (NG) és a fertődi önkormányzat.  

A vezérigazgató ismertetése szerint a beavatkozások során elvégzik az évtizedeken át elhanyagolt fasorok szakszerű pótlását, helyenkénti újraültetését. A még megmenthető, nagy értékű, sort alkotó idős fákat pedig egyedi ápolással gondozzák. A meglévő fasorok barokk formát kapnak. Ezen kívül rekonstruálják az időközben benőtt nyiladékokat és helyreállítják a legfrekventáltabb sétautakat. A Lés-erdő megújításának fontos eleme az is, hogy megtisztítják a területet az oda nem illő bozóttól, a fakárosító borostyántól és az egyéb kúszónövényektől. 

A Lés-erdő a 18. században vált a kastélypark részévé, "mulatóerdővé". Nevét onnan kapta, hogy Mária Terézia és Esterházy Fényes Miklós herceg más vendégei a mulatóházakkal, szökőkutakkal és egyéb látványosságokkal ékesített területen napokat töltöttek el, s kulturális eseményekkel múlatták az időt - magyarázta Varga Kálmán, az NG igazgatója. A kastély erkélyétől induló, majd az erdőn keresztül futó allék képezték a "mulatóerdő" vázát, s adták a "magyar Versailles" különleges dimenzióit - jegyezte meg a szakember.  

A részben a 18. században, részben a 19-20. század fordulóján ültetett fasorokból az erdő területének csökkenése ellenére ma is több mint háromezer sorfa és mintegy kilenc kilométer allé létezik, ami a bécsi Schönbrunnt nem számítva egyedülálló Közép-Európában. A "mulatóerdő" történetével a hercegi időkből származó erdészházban ismerkedhetnek majd meg a látogatók. A projekt a tervek szerint 2015 közepéig megvalósul, 250 millió forintos költségét a Környezet és Energia Operatív Program pályázati forrásából fedezi a konzorcium. A fejlesztés a viszontagságos sorsú történeti kert fenntarthatóvá tételét is elősegíti.