Főváros: csődegyezséggel lehetne megmenteni a Rác fürdőt

György István csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy erre januárig van lehetőség, mivel akkor jár le a Rác Nosztalgia Kft. csődvédelme. Valamennyi fél akkor járna a legjobban, ha a csődegyezséget sikerülne megkötni - tette hozzá -, mert akkor ki lehetne fizetni a beszállítókat, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a pénzéhez jutna és az egész beruházás megmenekülne. Jelezte: ha nem sikerül megegyezni, a felek hosszú pereskedés elé néznek.A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta: nem maga a cél volt hibás, hanem a konstrukció, amely alapján közpénzből hoztak létre magánvagyont. Utalt arra, hogy az előző városvezetés idején 3 millió forint törzstőkével alapították meg a beruházó kft.-t, amelynek többségi tulajdonosai magánszemélyek voltak, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. pedig 750 ezer forint értékű üzletrészt szerzett meg benne.Szavai szerint ez azt jelentette, hogy az épületegyüttes mintegy 10 milliárd forintos vagyonértékéből 7,5 milliárd forint magánszemélyeket gazdagít és csak 2,5 milliárd forint marad közvagyon. György István rámutatott arra is, hogy ami a beruházáshoz kellett, azt az állam vagy az önkormányzat biztosította. A főváros ingyen adott oda két, összesen 1,2 milliárd forint értékű telket. Az eredeti megállapodás szerint az épületegyüttest 2005-re, 4 milliárd 434 millió forintból kellett volna létrehozni, de a megállapodást eddig hatszor módosították, mindig az önkormányzat kárára.A 6,1 milliárd forintos MFB-hitel mellett az állam hitelt és a Széchenyi-tervből támogatást adott, és két további forrás is bekerült a rendszerbe: a törzstőkeemeléssel 600 millió forint és egy 1,8 milliárdos tagi kölcsön. Ezekből a forrásokból több mint 11 milliárd forint jött össze a beruházásra – tette hozzá.A főpolgármester-helyettes azt is jelezte, hogy jelentős eltérések vannak az értékbecslések között: a főváros szerint a projekt értéke 7,6 milliárd forint, szemben a beruházó által számított 9,3 milliárddal, üzleti értékként pedig 11 milliárd forint feletti összeget mutattak ki. Megjegyezte: a társaság olyan hitelt kapott, amelyre nem volt valódi fedezet, mindemellett "túlhitelezték" a beruházást. Emiatt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is feljelentést tett hűtlen kezelés miatt.György István hangsúlyozta: sem az MFB, sem a főváros jelenlegi vezetősége nem felelős a kialakult helyzetért, és visszautasította azt az állítást, hogy a főváros akadályozta volna a komplexum megnyitását. Kifejtette, hogy a megnyitás feltétele olyan üzemeltető jelentkezése, aki üzleti tervében garanciát vállal az adósság törlesztésére és a működési költségek kitermelése, ilyen azonban egyelőre nincs.Javasoltak a banknak olyan konstrukciót is, amely a pénzintézetnek és az önkormányzatnak is menekülőpályát jelentett volna. Ez a hitelek egy jelentős részének tőkésítését tartalmazta, a maradék hitelállományra pedig már megfelelő üzleti tervet lehetett volna kidolgozni. A válság elmúltával a bank a piacon értékesítette volna a saját üzletrészét, és hozzájutott volna a pénzéhez és a vagyonához is – jelezte György István, hozzátéve, hogy végül ebben nem tudtak megállapodni.