A hotel sorsa régóta bizonytalan. A hatalmas épület a külvilág szemében a nevetség tárgyát képezte, sokakat ugyanakkor lenyűgözött az észak-koreai kommunista rezsim gigantomániájának e megnyilvánulása.

Az építkezés még az 1980-as években kezdődött, de a munkálatok leálltak, amikor az 1990-es években elfogyott a pénz. Végül 2009-ben folytatódott a projekt. A szálloda megnyitásáról már évek óta keringtek híresztelések, végül tavaly szeptemberben egy pekingi székhelyű utazási iroda küldötteinek megengedték, hogy bejárják a hotelt. Még fényképeket is közzétettek az előcsarnokról, amely akkor még nem volt több csupasz betonnál.

A Kempinski, amely a tervek szerint a szálloda üzemeltetője lett volna, nem részletezte, mit ért az alatt, hogy a piaci körülmények lehetetlenné teszik a hotel megnyitását, szakértők ugyanakkor úgy vélekedtek, ellehetetlenült a cég észak-koreai piacra való belépése, többek közt a politikai kockázat miatt.

Korábbi elképzelések szerint a szállodában üzletek, irodák, báltermek és éttermek is helyet kaptak volna a 150 szoba mellett.