Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A pécsi Magasházat 1974-ben húzták fel úgynevezett IMS-szerkezettel, de a vasból készült feszítőhuzalokon 1983-ban korrózió jeleit tapasztalták a szakemberek. A tartószerkezet olyannyira meggyengült, hogy végül 1989-ben elrendelték az épület kiürítését.
Rabb Péter a pécsi ingatlankezelő vállalat akkori vezetőjeként döntött az életveszélyessé vált ház kiürítéséről. Most azt mondta, hogy már korábban jelezték a városnak: ne csinálják meg a teljes körű szerkezetmegerősítést, csak akkor, ha tényleg hasznosítani tudják az épületet. Mégis megtették, a jelek szerint nekünk volt akkor igazunk – fogalmazott.
A házat a kétezres évek elején újították fel, akkor a szocialista városvezetés csaknem 300 milliót költött a szerkezeti rekonstrukcióra úgy, hogy már akkor bevallottan nem volt végleges elképzelés az épület későbbi sorsáról. Bár a tervek között volt kollégium, irodaház kialakítása és lakáscélú hasznosítás is, végül mindegyiket elvetették.
Rabb Péter szerint az idő őket igazolta, szerinte elég lett volna akkor oly mértékben rendbe tenni a Magasházat, hogy a munkások – akár bontáskor – biztonságosan dolgozhassanak ott. Azt mondta: robbantani biztosan nem fogják az épületet, mert a környező épületek túl közel vannak. Ehelyett szintről-szintre bontják majd, úgy, ahogy építették.
Az épület bontására vonatkozó tervet a Marosterv Kft. készítette el évekkel ezelőtt. A cég ügyvezetője, Maros József egy éve még arról beszélt, hogy majdnem egymilliárd forintba kerülne a bontás, miközben hárommilliárdot emésztene fel, ha lakhatóvá akarnák tenni újra a házat.
A Magasház a spanyol Grupo Milton tulajdonában van. A társaság több nagy értékű ingatlannal egy csomagban vásárolta meg Pécstől az épületet 2008-ban. Nagyszabású tervekkel érkeztek Pécsre, ezekből jóformán semmi sem lett végül – olvasható a cikkben.
