Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Akár milliós ráfizetést is eredményezhet, ha valaki eltitkolja a lakáskiadásból származó jövedelmét, míg a befizetendő adó összege egy átlagos lakás esetén, éves szinten, pár tízezer forint – közölte a NAV.
Akik betartják a szabályokat, a bérbeadásból származó bevétel 10 százalékát költségként automatikusan levonhatják, és csak a bevétel 90 százaléka után kell adózni – ismerteti közleményében az adóhivatal.
Élhetnek egy másik lehetőséggel is, az úgynevezett tételes költségelszámolással, amikor a bevételből levonhatják a javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított összeget, továbbá értékcsökkenés összegét is. Ebben az esetben a költségeket dokumentumokkal, számlákkal kell igazolni.
Ha a bérbeadásból származó jövedelem összege meghaladja az évi egymillió forintot, nem csak személyi jövedelemadót, hanem egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell – tették hozzá. "Érdemes tehát alaposan megfontolni, hogy megéri-e trükközni, vagy jobb nyugodtan aludni" – írta a NAV.
Az ingatlan-bérbeadás utáni adózásról egy példával is szolgált az adóhivatal. Ebben valaki 10 millió forintért vásárolt egy lakást, amit havi 40 ezer forintért bérbe ad és a tételes költségelszámolást választja.
Év közben az ingatlan karbantartására (zárcsere, izzócserék, festék) 50 ezer forintot költ. Élve az szja-törvényben meghatározott mértékű értékcsökkenés leírásának lehetőségével, ezen a címen 200 ezer forinttal csökkentheti a bevétel adóköteles részét.
Mivel a lakáskiadásból származó bevétele nem éri el az egymillió forintot, ezért a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást nem kell befizetnie, csupán a 16 százalékos személyi jövedelemadó terheli a költségekkel csökkentett bevételt. Végeredményben évi 36 ezer 800 forint személyi jövedelemadót kell fizetnie – tette hozzá a NAV.
