A lakbérfék-szabály azokon a területeken érvényes, amelyekben lakáspiaci feszültség alakult ki. A területek kijelöléséről a tartományi kormányok dönthetnek. A lakbérfék nem vonatkozik az újépítésű vagy teljes körűen korszerűsített lakásokra, az intézkedés azonban így is 282,8 millió eurós megtakarítást hoz a bérlőknek az igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium számításai szerint.

A tárcaközi egyeztetésre indított javaslat másik fő pontja kimondja, hogy a rendszerint kéthavi - rezsi nélküli - lakbérnek megfelelő összegű ingatlanközvetítői díjat az eddigi gyakorlattal ellentétben nem a bérlőnek kell megfizetnie, hanem a bérbeadónak, ha ő bízta meg a közvetítőt a lakása kiadásával. Ez országosan 571,4 millió eurós könnyebbséget jelenthet a lakásbérlőknek.

A lakhatási költségek gyors emelkedése a legfontosabb társadalmi problémák közé tartozik Németországban, mert sokan nem saját tulajdonú lakásban, hanem béreltben laknak. A szerződésekben rendszerint azt a megoldást alkalmazzák, hogy meghatároznak egy kezdeti díjat, amelyet évente módosítanak a helyi önkormányzat úgynevezett lakbértükre alapján, amely az adott területre, városrészre, kerületre jellemző lakbérszintet mutatja.

A kezdeti díjat most egyedül a piac szabályozza, és a leginkább felkapott régiókban előfordul, hogy bérlőváltáskor az új lakónak a 30 százalékkal többet kell fizetnie, mint amennyit a kiköltöző bérlő fizetett.

A lakásbérlők országos érdekképviselete üdvözölte a jogszabálytervezetet, az ingatlankezelő társaságok szövetsége szerint viszont a lakbérféknek hátrányos következményei is lehetnek, mert visszavetheti a lakásépítési kedvet, szűkülhet a kínálat, ami hosszabb távon elkerülhetetlenül lakbéremelkedést eredményez.