Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
HVG
A most eladott Párisi-udvar egy XIX. századi épületről, az ország első üzletházáról kapta a nevét. Kora legkiválóbb klasszicista építésze, a sok más mellett a Ludovika Akadémiát, a Sándor-palotát és a Nemzeti Múzeumot is jegyző Pollack Mihály tervezte a pesti Párisi-udvart. Mármint nem a napokban egy ismeretlen kft-nek eladott, a Ferenciek terén álló, megkopott patinájú palotát, hanem az ugyanazon a telken 1817-ben emelt korábbi építményt.
A megrendelője, Brudern József báró után Brudern-házként emlegetett kétemeletes épület volt az ország (egyik) első üzletközpontja, ötvösök, majd cipősök árultak benne. Különlegességének számított, hogy egy kis, fedett utcácska vezetett rajta keresztül, amelyben 32 bolt kapott helyet. Egy idő után a pestiek Párisi-házként kezdték emlegetni, mert a stílusa a francia forradalom korának építészetét idézte, ráadásul valóban emlékeztetett az előző századfordulón elkészült, máig párizsi nevezetességként számon tartott fedett bevásárlóutcára, a Passage des Panoramas-ra.
A bazársor az 1880-as évek elejétől áldozatul esett a városrendezési terveknek, utolsó megmaradt részeit a XX. század első éveiben bontatta le az új tulajdonos, a Belvárosi Takarékpénztár.
Az új ház építésének körülményeiről az e heti HVG-ben olvashatnak.
