A várat történelmi források 1340-ben már királynéi javadalomként említik, és akkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár kiépítése. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Buda, Visegrád és Zólyom mellett így Diósgyőr is királyi székhellyé lett, és különösen azután vált jelentőssé, hogy I. Lajos a lengyel királyi trónt is elfoglalta.

Ettől kezdve egész udvartartásával évente több hónapot töltött itt. Lajos király halála után Diósgyőr a továbbiakban a királynék javadalma volt, 1526-ig hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékba kapott vidéki rezidenciájaként szolgált, ezért is emlegették Diósgyőr várát a királynék váraként.

Az 1526-os mohácsi csatavesztés Diósgyőr életében is jelentős fordulópont volt, ettől kezdve zálogos bérlőké lett, majd Eger eleste után végvárrá alakult. 1702-ben a kincstár tulajdonába került, de újjáépítése elmaradt. Miután minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan pusztult, a 19. századi metszetek már csak romokat mutattak.

A vár felújítására korábban 2 milliárd 272 millió forintot nyert uniós és hazai pályázaton a 2 milliárd 714 millió forintos projektre a miskolci önkormányzat, az önrész 442 millió forint volt.

A nyár utolsó szombatján színes programokkal, egyedülálló produkciókkal nyitják meg a várat, az ünnepség vendége lesz többek közt Besenyei Péter műrepülő világbajnok, fellép az ExperiDance táncegyüttes, Király Viktor és a P. Mobil. Lesz jelmezes felvonulás, a várfalak között középkori fogadó várja a vendégeket, és bemutatkoznak a Diósgyőri Kóborlovagok.

Az augusztus 30-i megnyitó rendezvényei ingyenesek.