Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Részletes interjút közölt a Portfolio Török Bélával, a lakáslottóként ismert, hivatalosan noknak nevezett konstrukciót egyelőre egyedüliként kínálni képes Carion Csoport vezérével.
A nok működése leginkább a régen betiltott fogyasztói csoportokra hasonlít, de mégsem ugyanaz, a lényege, hogy legalább 120 fő 10-15 éven keresztül dobja össze azt a pénzt, amelyből havonta egyvalaki az új lakását meg tudja vásárolni. A szerencsés vevőt sorsolják, de licitálni is lehet a lehetőségre.
Török Bélát egy konkrét példával is végigszámoltatja a lap. A vezérigazgató azt mondja, hogy ha valaki egy 20 milliós lakást szeretne venni, akkor 15 év alatt havonta 111 ezer 111 forintot kell félretennie, ha viszont belevág a lakáslottóba, akkor belépéskor kifizet 150 ezer forint regisztrációs díjat, majd havonta 101 ezer 333 forintot, amelyért életbiztosítást is kap. Ezzel pedig abban lehet biztos, hogy 180 hónapon belül valamikor megveheti a lakást (amelyhez évi 300 ezer forint állami támogatást is kap).
A konstrukció rengeteg kérdést vet fel, attól kezdve, hogy mi történik, ha a tagok nem fizetik a díjaikat, vagy összehasonlítható mindez a hitelfelvétellel, esetleg a lakástakarék pénztári konstrukciókkal, de a vezérigazgató optimista, szerinte a nok be fog robbanni, és jelentős rést fog kihasítani az újlakás-piacból.
