Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Saját erejéből, tehetségéből szerezte első millióját a turai kastély építtetőjének apja, a Felvidékről származó Schossberger Sáje Wolf. Nem elvett a közjavakból, hanem inkább gyarapította azokat. Így lehetett 1862-ben ő „az első zsidó századok óta, aki neve elé egy melléknevet írhatott” – írta körül az Egyenlőség című, 1883 és 1938 között megjelenő hetilap azt, hogy az uralkodó jóval az emancipációs törvény előtt nemességet adományozott a cukor- és dohányiparban tevékenykedő kereskedőnek. Aki nem maradt hűtlen hitsorsosaihoz, arcképe ma is látható a Mazsihisz székházában: a Pesti Izraelita Hitközség elnöke volt, és számos adományáról emlékezik meg a korabeli sajtó, közülük a legfontosabb a feleségével közösen alapított aggok háza volt. Fia, Zsigmond (1827–1900) tovább gyarapította a vagyont és a társadalmi presztízst. Bekapcsolódott a szeszkereskedelembe, a Nagykereskedők és Nagyiparosok Társulatának elnöke volt, és 1890-ben bárói címet kapott, később kikeresztelkedett.
Ehhez a társadalmi státushoz dukált a nyári pihenésre alkalmas kastély. Bár Schossberger Zsigmond Esterházy-birtokot vásárolt a Galga mentén, a rajta álló épületet nem tartotta meg. A Loire menti kastélyokat idéző mesevilágra vágyott: ezernyi toronyra, csillogó díszbádogra, pompás télikertre. De modern emberként kora vívmányairól sem akart lemondani, ezért a kastély a XIX. század végének egyik legmodernebb épülete lett: központi fűtés, elektromos áram, csatorna, vízvezeték kényeztette a lakókat. A falak közötti 30 centiméteres légréteg szolgált szigetelésül, a hűtést a kandallókürtőkön áramló levegő biztosította. A legfifikásabb találmány pedig az a tükrökkel bélelt fénycsapda volt, amelynek segítségével a napfényt juttatták el az Operaház kistestvérének tartott kastély előcsarnokába.
MTI
A kastély tervezőjének hosszú ideig Ybl Miklóst tartották. A feltételezést az táplálta, hogy nem sokkal az Operaház után készült el, és egyes építészeti megoldásai szinte a megszólalásig hasonlítanak az Andrássy úti épületre. Eredeti tervrajz azonban máig nem került elő, viszont Sisa József művészettörténész talált egy korabeli újságcikket, amely az egykor valóban Yblnél dolgozó, de a kastély építésekor már rég önálló irodát nyitott Bukovics Gyulát nevezi meg tervezőként. Mára az is kiderült, hogy a kastély előképe nem is az Operaház volt, hanem az építésének évében, 1883-ben befejezett buckinghamshire-i Halton House Angliában. A szédületes gyorsasággal gazdagodó Schossberger família feje számára nyilván igazodási pontot jelentett a Rothschild család ízlése.
Egy tanulmány szerint az 1930-as években a család egyre többet tartózkodott Turán. A parkban gyerekeskedett a Nobel-díjas fizikus Hevesy György is, akinek édesanyja Schossberger Eugénia volt. A család senkivel sem érintkezett a faluban, a pórnép csak vasárnaponként a templomban láthatta őket, amint a sekrestye feletti páholyban helyet foglaltak, vagy amikor kikocsiztak kétlovas, sárga hintajukkal. Schossberger Zsigmond két unokája örökölte a kastélyt; az ifjabb, Viktor munkaszolgálatban halt meg, Klára túlélte a holokausztot, majd 1945 után Angliába távozott.
A második világháború után a turai is osztozott a magyar kastélyok sorsában: hadikórház, majd raktár lett belőle, 1946-ban pedig az általános iskola költözött a falai közé, és ott működött egészen az 1970-es évekig, amikor új épületet kapott. Az üresen maradt kastély állapota rohamosan romlott, alighanem a bontástól mentette meg, hogy 1980-ban a Lapkiadó Vállalat kezébe került. Az elhanyagolásnál csak a megkezdett felújítás ártott többet: nem a lyukas tetőnél, hanem a földszintnél kezdték a felújítást azzal, hogy apró szobákra szabdalták fel a műemléki tereket. Végül a rendszerváltás és a pénzhiány akadályozta meg, hogy szovjet írók pihenőházává váljon a Budapesttől 50 kilométerre lévő kastély. A Lapkiadó jogutódja 1991-ben 125 millió forintért eladta az ingatlant Sachidananda Sukumar indiai milliárdosnak.
Schossberger
Sulinet
Hátráltatta a felújítást, hogy a turai önkormányzat részesedni szeretett volna a vételárból, és ezért pert indított. A nyolc évig tartó huzavona után az indiai milliárdos társasága, a Sura Kft. megbízásából 1998-ban a Szántó és Mikó Építésziroda végre elkészítette a felújítás és egy százszobás új szálloda vázlatterveit. Az építkezés azonban nem kezdődött meg, ellenkezőleg, hamarosan a műemlékvédelem állatorvosi lovává vált a kastély. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) 125 millió forintos bírságot rótt ki az indiai tulajdonosra, aki, hogy elkerülje a fizetést, elvégezte a szükséges állagmegóvási munkákat. Nem csekély mértékben a második Orbán-kormány alatt megszüntetett KÖH folyamatos vegzálásának köszönhetően az indiai tulajdonos végül megvált az ingatlantól. Eladta két magánszemély, Gajdos Róbert és Márkházai Sándor vállalkozásának. A település akkoriban arról álmodozott, hogy turisztikai centrummá válik, a közelben talált termálvízre fürdőt és 80 hektáros golfpályát terveztek. Ahogy ezekből, úgy a kastély felújításából sem lett semmi, mert a hárommillió forintos törzstőkével alapított – 2010-ben felszámolás alá került, mára megszűnt – kft nem tudta előteremteni utóbbi 4–6 milliárd forintra becsült költségét. Nem változtatott ezen az sem, hogy egy ciprusi cég is feltűnt a kastélyt birtokló, akkor Turai Kastély Kft. nevet viselő vállalkozásban.
A tulajdonosváltásnak annyi hozadéka volt, hogy elkezdődtek a felújítási munkálatok, az óratorony és a télikert tetőzete megújult, illetve belépődíj fejében látogathatóvá tették az épületet. Némi bevételt az is hozott, hogy kedvelt forgatási helyszín lett a romosan is elbűvölő kastély. Szántó Tibor építész, aki évtizedek óta foglalkozik az épülettel, a HVG-nek elmondta: az indiai és a magyar tulajdonos által különböző funkciókra – szállodától idősotthonig – megrendelt megvalósíthatósági tanulmányok rendre azzal zárultak, hogy a Budapesttől kissé távol eső, egyéb turisztikai vonzerővel nem rendelkező környéken nem térül meg a felújítás és a fejlesztés költsége. Az építész szerint reális hasznosítás lehetne, ha valaki saját célra újítaná fel.
Az új uralkodó osztály 2015 végén látta elérkezettnek az időt, hogy a zsidó tőkés és az indiai milliárdos után rátegye a kezét a kastélyra. A TRA Real Estates Kft. 200 milliós ajánlatot tett a Turai Kastély Kft.-nek az épületre, amely egyébként 2,3 milliárd forint értéken szerepelt az eladó könyveiben. Innen már ismerős a történet: kiderült, hogy a TRA Real Estates Kft.-t birtokló, frissen alakult vállalkozás, a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. bejegyzési illetékét a miniszterelnök veje, Tiborcz István számlájáról fizették be. Az új tulajdonos egyik első lépése az volt, hogy megszüntette a kastély látogathatóságát, és megritkította a fákat a parkban, noha azt egy 2009-es önkormányzati rendelet helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította. A Turai Kastély Kft. kérdésünkre csak annyit válaszolt, hogy legalább egy évig még nem lesz látogatható a kastély, mert elkezdődött a felújítása. Szerencsére már nem kell olyan nagyon félni az örökségvédelemtől, ráadásul pedig többszörös adókedvezmény várja a kastélyokat felújítókat.
A cikk a HVG 2017/05. számában jelent meg.
