„Látta az embereket is, akik, ha a kezét nyújtotta feléjük, megijedtek tőle, vagy épp észre se vették. Ezt egy idő után megunta, elment inkább hetedhét országra, építészetet tanulni. Hosszú vándorútján találkozott kicsikkel is, nagyokkal is, de még az óriással is, tőlük rendre megkérdezte, hogyan kell házat építeni? Mikor hazakeveredett, Égigérő (ahogy önmagát nevezi Őrfi) már nemcsak az embereket látta, de a házaikat is, amikben laknak. Látta, mikor olyat építenek, amire nincsen szükségük, és nem építik meg azt, amire van. Ekkor elmondta nekik, hogy ő miket tud, de nem igazán figyeltek rá.”

Így kanyarítja Őrfi a ház meséjét. S úgy tűnik, mindannyian szeretjük a meséket. Főként, ha jó a vége. S Őrfi József meséje szép véget ér. Üvegkorláttal, egyenként felcsavarozott lécek között beszökő fénysugárral, apja tolta-barátja húzta gerendával, gyermekei rajzolta táblafallal, felesége díszítette asztallappal, amelynek közepén egy régi gerenda szolgál tálaló pultként. Mert itt mindennek önálló története van. Az indaként előkúszó mesék azonban nem ojtják ki egymást, inkább egymásba csavarodva nőnek az égig. Mi pedig elhihetjük, hogy akkor is részünk lehet a csodában, ha nem címeres pólyába csomagoltak minket születésünk után.

Ez a háztoldás a remény. Az építész válasza mammon uralmára. Az óriáslábak között cselesen, szívósan kanyarogva célba érő apáé, férjé és építészé, aki csupán házat akart építeni a családjának a zöld fák között, a dombok alján, ahol boldogan élhetnek, amíg meg nem halnak.

Őrfi József Népművészet 2.0 címet viselő pályaműve tarolt tegnap este. Az immáron 13. alkalommal összeült - vezető hazai sajtóorgánumok újságíróiból - álló médiazsűri az elmúlt év legjobb épületei és építészeti tervei közül  a piliscsabai háznak ítélte oda a fődíjat a Média Építészeti Díj tegnap esti Európa hajón rendezett gálaestjén. Őrfi József 21. századi népmesébe illő épülete, melyet nem csupán tervezett, de java részben ő maga is épített, négy elismerésben is részesült: az idei legjobb épület díja mellett a közönségdíjat és az Európa Design Belsőépítészeti Különdíját is bezsebelte. “Hagyomány és innováció egymásra találásának lehettünk szemtanúi” – összegzett Fürdős Zsanett a szervező epiteszforum.hu főszerkesztője.

A tervezésnél fontos szempont volt az olcsó anyagok használata, amivel Őrfi a szakmai bírálók tetszését is elnyerte. “A minőséget nem fényűző anyagokban, hanem az építészeti gondolatokban mutatja fel” - méltatta Somogyi Krisztina építészetkritikus.

Terv kategóriában a 2017-es Média Építészeti Díját Takács Gyula vehette át, aki a finnországi Seurasaari skanzen fogadóépületének tervével nyerte el az elismerést. A fiatal építész két éve kifejezetten azért költözött Finnországba, hogy teljes mélységében megismerhesse a finn faépítészetet. A zsűri kommentárja a tervvel kapcsolatban egyértelmű volt: “Csak azt nem értem, hogy miért nem építik már ezt az épületet?” A zsűri különdíját a Palatinus fürdő rekonstrukciójával az Archikon nyerte. “A város 21. századi formában kapta vissza ezt a műemléket”- indokolta döntését a zsűri.

A médiazsűri mellett a gálaest közönsége is szavazatott a legjobb pályaműre. A vendégek Vas Norbert, Pozsár Péter és Varsányi András algyői családi házát találták a legjobbnak az épületek , illetve Takács Gyula finnországi skanzenépületét a tervek közül.

Az esten különdíjakat is átadtak: az Austrotherm Energiahatékonysági Különdíját a Paksra tervezett városrész lakónegyedének terve nyerte, amely Péterffy Miklós, Deli Brigitta, Dőry Bálint, Müller Dóra, Szabó Dániel munkája. Idén másodjára adták át a Lechner Tudásközpont Legjobb 1945 után Épült Épület Rekonstrukciója Különdíját, amelyet Flachner Szilvia és csapata a keszthelyi vasútállomás felújításával nyert meg.

A gálaesten a kiválasztott épületeket és terveket alkotóik mutatták be látványos prezentációkban és filmekben. A rövid ismertetőket a médiaszereplőkből álló zsűri (a Forbes, Index, HVG, Heti Válasz, Mandiner, HírTV, TrendFM, Karc FM és Turizmus Trend/Vendég & Hotel képviselői) értékelései, valamint három szakmai bíráló (Beleznay Éva urbanista, építész, Dúll Andrea környezetpszichológus és Somogyi Krisztina vizuáliskörnyezet-kutató, építészetkritikus) elemzései követték.

A díjátadó elmaradhatatlan része a mesterek köszöntése, idén Csomay Zsófia Ybl-díjas építészt, belsőépítészt, érdemes művészt köszöntötték, aki a női építészek fontosságáról, a rájuk a szakmában váró kihívásáról beszélt.