Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A „Földet a gazdáknak programot” azért indította a kormány, hogy a föld azé legyen, aki megműveli, vagyis a helyben lakó magyar gazdáké. A nemes cél, hogy a családi, kis és középbirtokok aránya a korábbi 50:50 százalékos arányról 80:20 százalékra növekedjen a nagybirtokokkal szemben, csak bizonyos családok esetében valósult meg.
Az agrárjövedelem legnagyobb hányadát a támogatások teszik ki; a hektáronkénti (a szántók esetében átlagosan 50 ezer forint körüli) földbérlet nagyjából megfelel a területre jutó támogatásnak, melyből adót sem kell fizetni. Az unió agrárkasszája tehát gyakorlatilag a földtulajdonost dotálja.
Ángyán József, a 2014 előtt Vidékfejlesztési Minisztériumnak nevezett agrártárca államtitkára adatbázisokat elemezve jutott arra a következtetésre, hogy a földek java része néhány érdekcsoport kezébe került.
A Földet a gazdáknak! programot – vélhetően a brüsszeli jogászoktól tartva – néhány hónap alatt zavarta le a kormány, a 270 milliárd forintos bevételt pedig nem a mezőgazdaságba forgatták vissza, hanem az államadósságot toldozták vele. A licitnél a NER-kedvezményezettek taroltak: a Mészáros, Orbán és L. Simon territóriumának számító Fejér megyében – ahol az ügyészség most nyomoz – például a földterületek csupán egynegyedét nyerték el helyben lakók.
A kiárusításnak egyébként a szintén Fejér megyei kishantosi ökológiai mintagazdaság (képünkön) is áldozatául esett, tőlük a 20 éve művelt 400 hektár bérletét vették el. ügyük jelenleg az Európai Bíróság előtt van.
