Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészég 2013-ban; a feljelentő sérelmezte az épület 2006-os értékesítésének körülményeit és az új székház irreális áron történő bérlését. Az Állami Számvevőszék 2009-ben készült jelentése pedig a döntés-előkészítés hiányosságait fedte fel.

2006-ban a Magyar Posta Zrt. fővárosi irányító szervezete két saját tulajdonú – egy bérelt és egy ingyen használt – ingatlanban működött. A bérleti szerződés lejártával az elsőrendű, a másodrendű és a harmadrendű vádlott új irodakoncepciót dolgozott ki. A nyomozás során kirendelt ingatlanforgalmi szakértő viszont megállapította, hogy vádlottak szándékosan az ingatlanbérlést tüntették fel jó gazdaságos megoldásként, pedig az 2,5 milliárd forinttal haladta meg a bérleti díj reális összegét. A szakértő szerint gazdaságosabb lett volna az irodaépítés.

A bíróságnak azonban kételyei támadtak a szakvéleménnyel szemben, ezért kirendeltek egy másik ingatlanforgalmi szakértőt, illetve egy közgazdasági szakértőt is, akik szerint a bérlés megfelelő döntés volt, és a vádlottak az ingatlanértékesítéssel nem okoztak vagyoni hátrányt a társaságnak, mivel egy új irodaház építése jóval nagyobb tőkeigényű beruházás, mint a bérlés.

A bíróság emiatt úgy ítélt, hogy az ingatlanok értékesítésével összefüggésben nem állapítható meg vagyoni hátrány bekövetkezése. Az ítélet nem jogerős.

A Buda Palota, vagy Postapalota az 1920-as években épült a Magyar Posta irodaházaként, műemléki védettséget élvez. A 2016-ban 7 milliárd forintért a MNB-s Pallas Athéné alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. tulajdonába került ingatlant felújítják, és egy 14 ezer négyzetméter összterületű irodaházat alakítanak ki benne. A felújítás becsült költsége 8 milliárd forint, az átadás várható időpontja 2018 októbere.