A Belügyminisztérium és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával létrejött Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) térinformatikai alkalmazása szemléletes térképeken, grafikonokon mutatja meg, hogy hol volt a legtöbb betörés, merre jellemző a súlyos testi sértés, vagy éppen melyik körzetben verték át a legtöbb nyugdíjast trükkös csalók. Az alkalmazás bárki számára hozzáférhető itt.

Az OTP Ingatlancsoport a 2017-es esztendő bűnözési statisztikáit ábrázoló térképre vetített egy másik térképet, amely az átlagos lakásárakat mutatja ugyanabban az évben, hogy kiderüljön, korrelálnak-e a lakásárak a környék veszélyességének mértékével.
Az összes elkövetett bűncselekmény számát tekintve például messze a főváros XIII. kerülete vezet (5826 esettel). Ugyanakkor ebben a kerületben a NAV forgalmi adatait feldolgozó legfrissebb OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint 475 ezer forint volt a lakások átlagos négyzetméterára. A kerület a drágább városrészek közé tartozik.

A bűnügyi statisztika második helyezését Miskolc könyvelheti el 2817 esettel, a borsodi megyeszékhelyen azonban a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára mindössze 135 ezer forint volt tavaly. Természetesen nagyon nem mindegy, hogy milyen súlyú bűncselekmények jellemeznek egy adott területet – és a statisztikák sem mindent tükröznek pontosan. Súlyos testi sértés tekintetében Erzsébetváros vezet országosan, ahol 29 ilyen cselekmény történt tavaly – a lakásárak viszont éppen itt növekedtek a legdinamikusabban, és elérték a 480 ezer forintos átlagos négyzetméterárat. Meglepő módon Debrecen is „konfliktusos” város (26 esettel), ezt a problémát azonban a – megyeszékhelyek között a második legmagasabb – 269 ezer forintos átlagos négyzetméterár nem tükrözi.

Azokon a környékeken, ahol inkább betörésre vagy autólopásra lehet számítani, lakásvásárlásnál külön szempont – és ezzel értéknövelő tényező – lehet, ha vannak beépített biztonsági berendezések, betörésbiztos nyílászárók, vagy lakáshoz tartozó garázs. A 2017-es statisztika alapján a lakásbetörések száma Budapesten a II. kerültben volt a legmagasabb (115), amit Újbuda követett (92), a nyomában Zuglóval (72) és Kecskeméttel (63).

A főváros II. kerületében az átlagos négyzetméterárak 571 ezer forintra rúgtak 2017-ben, amivel az árlista harmadik helyén szerepelt. Újbuda szintén nem nevezhető olcsónak a maga 487 ezres átlagos négyzetméterárával, és Zuglóban is csaknem 400 ezer forintos négyzetméterárakat rögzítettek. Kecskemét pedig Győr és Debrecen után a harmadik legdrágább nagyváros 262 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A betörők tehát a jómódú, lehetőleg családi házas környékeket preferálják.

Ha lakásunkat nem rabolták ki, kijutottunk a kapun és nem ütöttek le bennünket, akkor szeretnénk az autónkat is ott találni, ahol hagytuk. Erre Budapesten van a legkisebb esélyünk, különösen a következő kerületekben: II. (39 autólopási eset), XI. (36 eset); XII. (26 eset); XIV. kerület (22 eset). A lakásárakat tekintve ezek a kerületek szinte a legdrágábbak, zömében jómódúak, középosztálybeliek által lakottak, akiknek új és jó állapotú gépkocsija csábító lehet egy autótolvaj számára. Ezek az esetszámok azonban még mindig nem elrettentőek, főleg a lakosságszámhoz viszonyítva.