A lakásáfávakl kapcsolatban a piacot négy fő kérdés aggasztja. Vajon mernek-e majd a vevők a szokásosnál nagyobb mértékben előre fizetni, bíznak-e a fejlesztőben, hogy tartja a minőséget, és nem lép le a pénzzel? Elfogadja-e majd NAV az előre fizetést, ha mögötte még nem áll tényleges teljesítés, azaz az ingatlan készültségi foka nem ellentételezi a számlaösszeget? Adót csal-e az a kockázatkerülő vevő, aki zárolt számlára küldi a pénzt annak érdekében, hogy csak 5 százalék áfa terhelje, de a fejlesztő már csak 2020-ban jut hozzá az öszeghez? Végül, adnak-e a bankok lakáshitelt ezekre az előlegszámlákra?

A Portfolio megkeresésére a Pénzügyminisztérium most azt nyilatkozta, a második kérdés esetében pozitív a válasz, azaz a NAV elfogadja majd az előre fizetést, mivel „a felek a szerződéskötési szabadságból következően meghatározhatják, hogy a szerződés megvalósulását előleggel biztosítják-e. Nincs, és nem is lehet olyan adójogszabály, amely előírná, hogy az előleg összege maximum az ellenérték mekkora hányada lehet.” Az Európai Unió Bírósága egyébként már többször kimondta, hogy nem kifogásolható az, ha az adózók a jogszabályi kereteken belül arra törekszenek, hogy a legkisebb adóteherrel járó megoldásokat válasszák.

A minisztérium egyébként „nem tartja túl életszerűnek, hogy a gyakorlatban a teljes vételárat előlegként kifizesse a vevő úgy, hogy pl. még csak a beépítésre váró telek van meg.” Ez gyakorlatilag az első kérdésre is választ ad; a minisztérium azt feltételezi, a vevők többsége nem fog túlzott mértékben kockáztatni, feltétel nélkül megbízni a fejlesztőben. Azt viszont, hogy milyen mértékben fizet előre, mindenkinek magának kell mérlegelni. Adócsalásnak minősül ugyanakkor, ha zárolt számlára érkezne a pénz, az előlegfizetés feltétele ugyanis az, hogy a termék érétkesítője kézhez is kapja az összeget. A bankok pedig vélhetően többletbiztosítékokat, pl. fedezetként egy másik lakást kérhetnek majd ahhoz, hogy hitelt nyújtsanak az előre fizetéshez.

A 27 százalékos áfa visszaállítása egyébként nehéz helyzetbe hozta a kivitelezőket is, akik feje felett Damoklész kardjaként függ nemcsak a szorító határidő, hanem az a tény is, hogy a nem jogszerű előlegfizetési konstrukció esetén az előleg átvétele címén ők kötelesek az adó megfizetésére.