Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Tavaly összesen 7371 lakást vásároltak meg hazánkban külföldi állampolgárok, ez a teljes piaci forgalom 4,8 százaléka – derül ki a KSH adataiból, amit a Világgazdaság ismertet. A vevők csaknem kétharmada uniós állampolgár, de a vásárlók között sok a kínai állampolgár is – ők vásárolják meg a legdrágább ingatlanokat. A legolcsóbb lakásokat a román állampolgárok keresték, jellemző költésük 11 millió forint volt.
A kínai, a német és román állampolgárok egyaránt ezret meghaladó számban vásároltak lakást, ám míg a jellemzően idősebb németek inkább vidéken, addig a fiatalabb kínaiak a fővárosban vásároltak ingatlant.
Budapesten az összes eladott lakás 8,8 százaléka került külföldi tulajdonba, ezek átlagos 36,3 millió forintos értéke nagymértékben meghaladta a magyar vevőkre jellemző 23,4 millió forintot. A külföldiek a legtöbb lakást a VI., a VII. és a VIII. kerületben vették meg, míg részesedésük az V. kerületben lett a legmagasabb, ahol az általuk kötött 257 adásvétel a kerület lakásforgalmának egyharmadát tette ki. Tíz százalék fölötti volt a külföldi vevők aránya az említettek mellett az I., a II. és a IX. kerületben is.
A vidéken lakást vásárló külföldiek főként az ország középső és nyugati területein vettek ingatlant. Népszerű Somogy és Zala megye, de Győr-Moson-Sopron megyében is a szerződések 8 százalékát külföldiek kötötték. Hasonló nagyságrendű, 400 fölötti vásárlást regisztráltak Pest megyében is, azonban itt ez jóval kisebb, 2,5 százalékos piaci részesedést jelent.
Az ingatlant vásárló külföldiek nagy része azonban nem újonnan érkezik az országba: a szerződéskötések szerint inkább a már több éve itt élők adják vásárlásra a fejüket.
