Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Továbbra is erős kereslet és áremelkedés jellemzi a fővárosi lakáspiacot, akár a téglalakásokról, akár a panelekről van szó. A fővárosban augusztus közepén több mint 600 ezer forint felett volt a lakások átlagos négyzetméterára, ez 20 százalékos drágulást jelent. A fővároson belül azonban nagyon eltérőek az átlagos négyzetméterárak és a drágulás mértéke is, ezért az ingatlan.com legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, mely városrészekben emelkedtek legnagyobb mértékben az átlagos négyzetméterárak az elmúlt 12 hónapban.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: “A legjelentősebb presztízsű kerületek mellett a peremkerületekben ment végbe kiugró drágulás. Előbbiekben a téglalakások, utóbbiakban inkább a panelek ára emelkedett jelentősen. Az utóbbi egy évben szinte nem volt olyan kerület, ahol komolyabb áresés következett be. Ahol pedig nem volt drágulás, ott is inkább stagnáltak az árak, az I. kerület gellérthegyi részén például 822 ezer forint maradt az átlagos négyzetméterár”.
Az elemzés szerint a II. kerületi városrészekben emelkedtek a legnagyobb mértékben az átlagos négyzetméterárak. A hűvösvölgyi eladásra hirdetett lakások átlagos négyzetméterára 66 százalékkal, 1,15 millió forintra nőtt.
A második helyen Lipótmező áll, ott 54 százalékos emelkedés 1 millió forintos átlagot eredményezett. A harmadik legjelentősebb drágulást a rézmáli lakások érték el, négyzetméteráruk 45 százalékkal 1,05 millió forintra nőtt. Balogh László elmondta: “A II. és a XII. kerületben a kínálat szűkebb, mint más fővárosi kerületekben, de sok vevő kimondottan ott szeretne vásárolni, ez pedig felhajtja az lakások árát.” A XII. kerületi Svábhegyen szintén jelentősen, 40 százalékkal 827 ezer forintra nőttek az árak.
A panellakások Budapest-szerte jelentősen drágultak, az átlagos négyzetméteráruk meghaladja a 470 ezer forintot a kínálati piacon, ami bő 20 százalékos drágulásnak felel meg. A peremkerületekben azonban ennél jóval nagyobb mértékű volt az áremelkedés. A XX. kerületben lévő, pesterzsébeti panellakások átlagos négyzetméterára nőtt a legnagyobb mértékben, 43 százalékkal 405 ezer forintra. A XXII. kerületen belül a budatétényi városrész panellakásai állnak a második helyen: átlagos négyzetméteráruk 39 százalékkal 500 ezer forint fölé emelkedett. A harmadik legnagyobb drágulás a kőbányai panellakásoké: 38 százalékkal 471 ezer forintra nőtt az ár.
Az is kiderül az elemzésből, hogy számos városrész, például a kispesti, újpalotai, józsefvárosi, rákosszentmihályi, békásmegyeri panellakások átlagos négyzetméterára is 30-34 százalékkal 450-550 ezer forintra emelkedett.
Balogh László szerint a nagy presztízsű városrészek kiugró drágulása azzal is magyarázható, hogy az idei év második felében ismét felgyorsult a fővárosi lakáspiac, és mivel októbertől a hitelfelvétel szabályai is szigorodnak, ezért sokan előrehozzák a későbbre tervezett lakásvásárlást. A külső kerületek átlagosnál nagyobb ütemű áremelkedésének a szakember szerint pedig az az oka, hogy a vevők egy része már csak ezekben tudja megfizetni a lakásárakat. Ráadásul a legolcsóbb városrészek árai eleve alacsonyabb szintről indulnak, ezért az itt található lakások értékének fél-egymillió forintos növekedése relatíve nagyobb drágulást eredményez, mint a drágább környékeken.
