Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A nyereség 90 százalékát vonnák el illeték címén azoktól, akik ingatlanjuk belterületivé nyilváníttatása révén jutnak nyereséghez – derül ki egy kedden benyújtott törvényjavaslatból.
A Miniszterelnökség vezetője, Gulyás Gergely által benyújtott indoklás így fogalmaz:
Egy ingatlan forgalmi értéke a belterületbe vonás után jelentősen megnő. Ezen tranzakciók mögött az a kizárólagos cél is állhat, hogy a külterületi ingatlant annak megvásárlása után belterületbe vonják, majd pedig jelentős haszonnal továbbértékesítsék. A törvénymódosítás célja, hogy visszaszorítsa az ilyen spekulációs visszaéléseket.
A javaslat szerint az adóhatóság megállapítja majd a telek értékét az eladásakor, és amennyivel ez több a külterület megvásárlásakor megállapított értéknél, azaz amennyit az eladó (akár magánszemély, akár cég) nyerne az üzleten, annak a 90 százalékát tőle "visszterhes vagyonátruházási illeték" címén elvonják. Mindez akkor lesz érvényes, ha a belterületbe vonás az eladást megelőző tíz éven belül történt.
Egy másik feltétel nem világos, mert a törvényjavaslat szövege és az indoklás ellentmond egymásnak. A szövegtervezet szerint nem lenne illetékköteles annak az ingatlannak az eladása, amelyet "az átruházó fél általi megszerzést követő 6. évben vagy azt követően minősítettek belterületté", az indoklásban viszont ez áll: annak a teleknek az esetében nem kell megfizetni ezt az illetéket, amelyet "az eladó az ingatlan megszerzését követő 6. évben vagy azt követően értékesít".
Vagyis kérdés, hogy a mentességhez a vásárlás és a belterületté minősítés, vagy a vásárlás és az eladás között kell-e legalább öt évnek eltelnie.
Az új szabály 2020. február 1-től lesz érvényes, ha az Országgyűlés elfogadja, és kizárólag az attól kezdve belterületbe vont ingatlanokra, vagyis aki eddig spekulált, azt nem érinti.
