A jegybank is tehet arról, hogy a kormány lakáspolitikája megbukott

Az MNB már 2019-ben is figyelmeztetett arra, a fővárosban kezd túlfűtötté válni az ingatlanpiac.

Feledve, hogy maga is tevőlegesen részt vett a kereslet felpörgetésében: alacsonyan tartotta a kamatokat, és rászorította a bankokat az olcsó, fogyasztóbarát jelzálogkölcsönzésre.

Nagy Márton alelnök nemegyszer hangoztatta, hogy a magyar lakosság sokkal kevésbé eladósodott, mint az európai átlag.

Közben Karácsony Gergely főpolgármester a megfizethető bérlakás-szektor kiépítését célzó, új koncepciót ígért, de a szakmai részletekkel még adós.

A főváros még 2016-ban elfogadott egy bérlakás-koncepciót. Ez rögzíti, hogy a Budapesthez hasonló nyugat-európai nagyvárosokban átlagosan 37 százalék a magántulajdonú, 23 százalék a közösségi (például önkormányzati) bérlakások, és csak 40 a tulajdonosok által lakott otthonok aránya. Nálunk már az is komoly előrelépés lenne, ha 2030-ra a lakások 20 százaléka magán-, 15 százaléka pedig közösségi bérlemény lenne.

Konkrét javaslatokat is tettek: például azt, hogy az állam szabályozza a magánbérleti piacot. Aki belépne a bérbeadók sztenderd szerződéssel dolgozó, regisztrált táborába, és vállalná, hogy hosszabb távra adja ki a lakását, előre megállapodva a piaci árnál alacsonyabb lakbérben, az esetleges emelés mértékében és időpontjában, az adókedvezményt kapna.

További részletek az e heti HVG-ben.

HVG