Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Kedden számoltunk be arról, hogy egy régi angyalföldi gyár és a zuglói volt Dürer kert helyén zajló építkezéseket mentették fel a helyi és az országos jogszabályok követése alól, a Váci útra akár 20 emeletes épület is kerülhet. Az erről szóló rendeletek hétfő este jelentek meg, kedd este pedig jött a következő a Műegyetem (hivatalos nevén Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Innovációs és Fejlesztési Központjáról.
A Petőfi híd budai hídfőjénél, az Irinyi József utcában készülő beruházásnál nem csak a helyi településrendezési tervet és az országos építésügyi szabályokat nem kell figyelembe venni, ami már szokásossá vált a kiemelt ügyekben, hanem a megújuló energia minimálisan alkalmazandó részarányát is csökkentették. A régi rendelet szerinti 25 kWh/m2-év helyett az adatnak „nem kell meghaladnia” a 10 kWh/m2-évet. Emellett a kormány egyedi szabályként kimondta, hogy az új egyetemi épület 40 méter magas lehet, de az utcai párkánymagasság és a homlokzatmagasság „nem korlátozott”. A beépítés módja sem korlátozott, „megengedett a szabadon álló és a zártsorú beépítési mód”.
A zöldfelületnek el kell érnie a 20%-ot.
Mint az ilyen rendeletek mindig, ez is azzal zárul, hogy másnap – tehát ez esetben szerdán – lép hatályba, és a már folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekre is érvényes. Idén ez a 622. kormányrendelet. A jogtár keresője szerint ezek közül 78-nak (minden nyolcadiknak) a címében szerepel az, hogy „kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról”.
