Sebességet váltott az albérletek drágulása

Országos szinten 1,9 százalékkal nőttek a lakbérek januárban decemberhez képest, Budapesten 2,4 százalékos volt az emelkedés – derül ki a KSH és az ingatlan.com lakbérindexéből. Ez gyorsulást jelent, decemberben ugyanis 0,6 és 0,4 százalékos volt a havi emelkedés.

Éves szinten országosan 15,1, a fővárosban pedig 15,7 százalékos volt a drágulás.

A kétszámjegyű növekedés a kereslet mellett az alacsony bázisnak is köszönhető, 2021 januárjában ugyanis mélyponton voltak az albérletárak, azt követően viszont folyamatos a drágulás – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. De nem csak a gyenge összehasonlítási alap számít: a lakbérindex új csúcsot ért el, a 2015-ös átlagokhoz képest 46,3 százalékkal voltak magasabban a bérleti díjak, amire eddig nem volt példa.

Az ingatlan.com adataiból kiderül, hogy februárban a fővárosban 150 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ez megegyezik az egy hónappal korábbival. Ugyanakkor a legdrágább városrészben, a pesti Belvárosban a januári 245 ezerről 250 ezer forintra emelkedett az átlagos bérleti díj. A 200 ezer forintos szint közelében voltak az átlagos lakbérek a Várnál és a II. kerületben is.

Januárhoz képest változás, hogy a korábban a legolcsóbb kerületnek számító Soroksáron egy hónap alatt 15 ezer forinttal 125 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. Így a tulajdonosok február végén Kőbányán kínálták a legalacsonyabb áron a kiadó lakásokat, amelyekért átlagosan 120 ezer forintot kértek.

Vidéken Veszprém, Debrecen, Székesfehérvár és Tatabánya állt a lista élén, ott 127–130 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. A középmezőnyben tartozott Győr, Szeged, Eger, Szombathely, Pécs, Kecskemét és Szolnok 100–120 ezer forinttal. A 100 ezer forintnál olcsóbban kínálták az albérleteket Békéscsabán, Miskolcon, Nyíregyházán, Kaposváron, Salgótarjánban és Szekszárdon, utóbbi városokban 70–90 ezer forintos ár volt a jellemző.