Műemlékké nyilvánítottak egy angyalföldi épületet, amit az önkormányzat évek óta szeretne lebontani

Több épületet is műemlékké nyilvánított a kormány – vette észre az Építészfórum a Magyar Közlönyben. Ezek között van az angyalföldi Kartács utca 20. is - az indoklás erről úgy szól, hogy „a Löffler Béla terve szerint 1923-ban emelt utcafronti lakóház építészeti, belsőépítészeti, képző- és iparművészeti értékeinek, beépített történeti berendezéseinek megőrzése, mint a 20. század első felére jellemző magyarországi polgári lakáskultúra egyik legintaktabb állapotban fennmaradt példája”. Erre az ingatlanra mostantól az államot elővásárlási jog illeti meg.

Az épület, ahogy a szomszédai is, a XIII. kerületi önkormányzat tulajdonában van, a kerületi vezetésnek pedig régi célja, hogy ezeket elbontsák, a helyükre pedig egy 48 lakásos társasház épüljön – ezt a történetet részletesen a 24.hu mutatta be. 2016-ban már meg is kapták a bontási engedélyt, néhány héttel később azonban a műemlékek felett őrködő Förster Központ műemlékké nyilvánította és bontási tilalmat rendelt el rá. Az önkormányzat fellebbezett, két évig tartó pereskedés következett, 2018-ban új eljárásra kötelezték a hatóságokat, akik újra műemléknek nyilvánították az épületet. Újabb fellebbezés jött, a bíróság már 2020-ban újra kötelezte a hatóságokat, hogy indítsák újra a vizsgálatot, majd egy eljárásjogi hiba miatt pár hónappal később az ügy visszakerült az elsőfokú bíróságra.

Ezenkívül műemlék besorolást kapott

• a csepeli Zsilipkezelő épület, a Kvassay-zsilip egykori szolgálati épületeiként a Cementkísérleti és Anyagvizsgáló Állomás épülete, az egykori Kettős zsilipőrház épülete, az egykori Zsilipmesteri épület, valamint az ezen épületeket északi és keleti oldalon határoló kerítés,
• a mezőhegyesi ménesbirtok egy ingatlanja és a rajta álló két istállóépület, ezzel a Kamarás puszta 20-as major épületegyüttesét alkotó, ún. nagy istálló és fedeztető istálló épületeinek történeti, gazdaságtörténeti, építészeti értékeinek megőrzése a cél,
• a soproni Ógabona tér 28/A szám alatti ingatlan és a rajta álló lakóház, amely 1781-ben épült,
• a cserkeszőlői egykori Szinyei-Merse kúria épülete,
• a kengyeli, Baghy Imre által építtetett családi sírkápolna,
• az aszódi Micsinay-kúria épülete, a hozzá tartozó, a Podmaniczky-család által építtetett 18. századi eredetű pince, valamint az egykori cselédház,
• a biatorbágyi viaduktot alkotó vasúti hídpár, a hídfők és hídpillérek, a széncsúszda építménye, valamint a viadukt-pár látványához tartozó Biatorbágy 087/16 helyrajzi számú ingatlanon lévő patakmeder szakasza,
• a tapolcai Lessner-pincerendszer.

Több ingatlan műemléki védettsége megszűnt. Ezek:

• a fertőszentmiklósi Mária-szobor,
• a debreceni Zsuzsi Erdei Vasút építményegyüttes,
• a visegrádi Római őrtorony falmaradványa,
• a nagyberki volt Vigyázó-kastély,
• valamint a gannai római katolikus plébániaház egyes ingatlanai.

Az óbudai Vöcsök II. csónakház, egy nemesvitai, valamint egy veszprémi parasztház védettsége azért szűnt meg, mert lebontották.

A devecseri régi cselédház, egy cseszneki istállóépület, valamint egy tihanyi lakóház pedig „védett értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette”. A versegi Zoltán-kúria pedig „a szakmai ismérveknek nem felel meg”.