Lassul a lakásdrágulás mértéke, de így is közel egymillió egy fővárosi ingatlan négyzetméterára

Számottevően csökkent a lakáspiaci forgalom 2023-ban, a lakásárak pedig az első negyedévben minimálisan nőttek, a kínálati piacon pedig szélesebb választék, visszafogott kereslet a jellemző. Ez derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely a KSH hivatalos, első negyedéves adatai mellett több mint 250 ezer lakáshirdetés adatai alapján ismerteti azt is, hogyan változott idén a különböző vármegyékben és településtípusokat nézve a használt lakások eladási ára a kínálati piacon.

Az első negyedévében 30 százalékkal kevesebb használt lakás cserélt gazdát

„Az adásvételek számának csökkenése várható volt, a lakóingatlanok piacát ugyanis visszafogta a bizonytalan környezet és a magas hitelkamatok. Az adásvételek száma a múlt év eleje óta negyedévről negyedévre csökken, ezzel párhuzamosan az eladó lakóingatlanok kínálata fokozatosan bővül“ – mondta Balogh László. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arra számít, hogy az idén 100-110 ezer lakás cserélhet gazdát, szemben a tavalyi több mint 130 ezres forgalommal.

A használt lakások árai országos szinten átlagosan 1,9 százalékkal nőttek a múlt év utolsó három hónapjához képest.

„Ez fordulatot jelent, mivel múlt év második, harmadik és negyedik negyedévében csökkenés történt negyedéves összevetésben. Az alig 2 százalékos drágulás mérsékeltnek mondható, a legfrissebb adatok szerint 2023 első három hónapjában 9 százalékkal voltak magasabban a lakásárak, mint egy évvel korábban. Az éves szintre vetített 9 százalékos lakásdrágulás már sokkal mérsékeltebb tempót mutat a korábbi évek 15-25 százalékos üteméhez képest” – tette hozzá a szakember.

Részletes árkörkép Magyarországról

Az ingatlan.com elemzése szerint a fővárosban július végén 942 ezer forint volt az eladásra kínált használt lakások átlagos négyzetméterára. Ez a januári szinthez 1 százalékos emelkedést takar.

A vármegyeszékhelyeken ugyancsak 1 százalékkal, 595 ezer forintra nőtt az átlagár, Pest megyében 690 ezer forinton stagnált.

A kisebb Budapesten kívüli településeken pedig 4 százalékkal 388 ezer forintra nőtt. Balogh László szerint összességében lényegében stagnáltak az árak minden településtípus esetében.

A vármegyeszékhelyek piacait nézve komoly különbségek láthatóak:

• Egerben például 8 százalékkal 564 ezer forintra,
• Salgótarjánban 5 százalékkal 263 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár az év elejéhez képest,
• Nyíregyházán, Kecskeméten és Zalaegerszegen egyaránt 4 százalékkal emelkedtek a kínálati árak, így július végén 500-583 ezer forintnál jártak.