Felavatták a szovjet titkosszolgálat, a hírhedt CSEKA egykori alapítójának, Felix Dzerzsinszkijnek a szobrát Moszkvában, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) székháza előtt – írja a Guardian.

Az egyszerű szovjetnosztalgián túlmutató, szimbolikus gesztus ez, ugyanis a szobor pontos másolata annak a Dzerzsinszkij-emlékműnek, ami korábban a KGB szentpétervári (akkoriban leningrádi) székháza előtt, a Ljubjanka (1926 és 1991 között Dzerszinszkij) téren állt. Ezt a szobrot 1991-ben, a kudarcba fulladt augusztusi puccs hírére döntötték le a rendszerváltást követelő tüntetők, akik a szovjet állampárti elnyomás legsötétebb figurái egyikeként tartották számon Dzerzsinszkijt. A ledöntés előtt ki is dekorálták az emlékművet olyan feliratokkal mint: „antikrisztus”, „hóhér”, „Felixnek annyi”.

A lengyel köznemesi családba született, de előbb forradalmárrá, majd tömeggyilkossá vált Felix Dzerzsinszkij a szovjet/orosz hírszerzőszolgálatok hagyományos hőse, miközben az orosz történelmet ismerők számára inkább az elnyomásnak és a törvénytelenségnek a jelképe. Dzerzsinszkij az orosz polgárháború idején a CSEKA élén a vörösterror egyik vezető figurája volt, aki több tízezer ítélet nélkül kivégzett ember haláláért felelős.

Dzerzsinszkij volt az első számú csekista és ez az elnevezés az orosz köznyelvben azóta ráégett a mindenkori szovjet/orosz titkosszolgálat munkatársaira, függetlenül attól, hogy éppen GPU-nak, NKVD-nek, KGB-nek, vagy FSZB-nek, esetleg GRU-nak, vagy SZVR-nek hívták hivatalosan a szervezetüket. A csekista pedig az épp aktuális rezsimtől függetlenül a mindenkori állami elnyomás legkézzelfoghatóbb megtestesülése Oroszországban.