Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
2023 utolsó negyedévében az EU-ban átlagosan 48 százalékkal voltak drágábbak a lakások, mint 2010-ben, a lakásbérlés pedig ez idő alatt 23 százalékkal drágult – közölte az Eurostat.
Az EU statisztikai hivatala országonkénti bontásban is közzé szokta tenni ennek a részleteit: a lakásárak 185 százalékkal nőttek meg Magyarországon 2010 és 2023 között. Ez az egész unióban a második legnagyobb drágulás, csak a 217 százalékos észt mutató nagyobb.
A lakásbérlés drágulása nálunk épp nem érte el a 100 százalékot. Ezzel a dobogóra nem kerültünk fel, csak a negyedik legnagyobb áremelkedés volt ez 2010 és 2023 között az észt, a litván és az ír drágulás mögött.
A lakásbérlés EU-szinten lassan, de biztosan, nagyjából folyamatosan ugyanannyival drágult 2010 óta negyedévről negyedévre. A lakásvásárlás ellenben 2010 és 2013 között olcsóbb lett, majd 2014-től lőttek ki az ingatlanárak. 2022 közepéig tartott ki a növekedés, onnan már egy éve nagyjából stagnálnak a lakások árai.
Az Eurostat elkészítette az elmúlt egy év mutatóit is a lakásárakról. 2022 és 2023 utolsó negyedéve között az EU-ban átlagosan 0,2 százalékkal drágultak a lakások. Magyarországon 3,3 százalékos volt az áremelkedés, ami jóval átlag fölötti, de így is az uniós középmezőnyre jó, az EU 11 országában mértek ennél nagyobb drágulást.
