Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Egy év alatt 9,9 százalékkal, 259 ezer forintra nőtt a budapesti téglalakások havi átlagos bérleti díja – írta az Otthon Centrum.
A legnagyobb vidéki városokban eközben épp a budapestivel ellentétes a trend: ott 160 ezer forintra csökkent az átlagos lakásbérlési ár, 4,6 százalékkal a tavaly ilyenkori alá. Ez főleg a tavalyi drasztikus drágulás korrekciójának tűnik, akkor ugyanis éves szinten 33 százalékos volt az áremelkedés. Persze nagyok a különbségek, Debrecen, Győr és Székesfehérvár árai 200 ezer forint fölött járnak, Szegeden, Pécsett és Kecskeméten 120-140 ezer forintért lehet kiadó lakást találni.
Budapesten belül a legdrágább Terézváros, ahol 339 ezer forint a havi átlagos díj, de majdnem ugyanezen a szinten tart a II. kerület is, 335 ezer forinttal. A harmadik helyre a pesti Belváros került, az ottani 292 ezres átlag épphogy megelőzi Angyalföld 290 ezres mutatóját. A legolcsóbbak a külső-pesti kerületek, ott már 180-200 ezer forint között kijön egy albérlet.
Persze nemcsak a hely számít, hanem az is, hogy mekkora a lakás: egy egyszobás lakás 183, a kétszobásak 235, a háromszobásak 317 ezer forintba kerülnek átlagosan havonta. A legdurvábban, egy év alatt 20,9 százalékkal az egyszobásak drágultak – a kétszobásoknál 7,7, a háromszobásoknál csak 3,1 százalék volt az áremelkedés. Ráadásul az egyszobásoknál nincs lényegi különbség a belváros és a külső kerületek árai között, a nagyobbaknál már igen.
